Milyen sót fogyasszunk???
Az olivaolajról
Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat. (F-vitaminnak is nevezik ezeket a zsírsavakat) Az olívaolaj természetes antioxidánsai az A-, D-, E-vitamin és a béta-karotin. Másodlagos növényi anyagai a polifenolok és a tokoferolok. Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.). Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj és a bőr egészségére van hatással. |
||
Epidemiológiai kutatások bizonyították, hogy a telítetlen zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása - amiben az olívaolaj gazdag - csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nagymennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől. Csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik mind emberekben, mind állatokban. |
Köztudott, hogy a mediterrán országokban, ahol az Extra Szűz olívaolaj fogyasztása havi 1,3 liter körül mozog fejenként, a szív- és érrendszeri megbetegedések száma töredéke az európai átlagnak, főleg az e tekintetben világviszonylatban is sajnálatos módon vezető pozícióban levő magyar statisztikának. Az összefüggés nyilvánvaló, azt azonban kevesen tudják, hogy mit takar az Extra Szűz olívaolaj és a szintén egészséges látszatot kelteni óhajtó, ám tartalmilag ettől messze elmaradó sansa névre hallgató (mellék)termék közti különbség.
Az Extra Szűz olívaolaj az olajbogyó első préseléséből keletkezik, s ilyenformán az olajbogyó összes, egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagát tartalmazza, míg ugyanez a sansa olajban mindössze 1%-ban található meg! Így, ha mi egészségünk megóvása érdekében szeretnénk jót tenni szervezetünkkel és olívaolajjal készült ételeket igyekszünk fogyasztani, de sansa-t vásárolunk, sajnos nem tettünk semmit ennek érdekében! A két termék tartalma a gyártási eljárás eltérése miatt nagy különbséget mutat. A gyártók és forgalmazók gyakran megtévesztik a gyanútlan vásárlót az „olívaolaj” felirattal.
Az Extra Szűz olívaolaj előállításának gondosságára jellemző, hogy semmiféle természetes szennyeződés sem maradhat a préselésre váró olajbogyók között! A frissesség jegyében az olajbogyókat a leszedés után 24 órával lepréselik, hogy jó minőségű Extra Szűz olívaolajat nyerhessenek. A szűrés és a palackozás folyamata során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítószert, sem adalékot. Az Extra Szűz olívaolaj a természetes előállítási folyamat után megőrzi eredeti zamatát és vitamintartalmát, ezen kívül telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag.
Eközben a szintén, egyébként helytelenül, olívaolajként hirdetett sansa - amely pomace és orujo néven is kapható - a sajtolás során keletkező maradványokból készülő zsiradék, melyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából. Ez azt jelenti, hogy a már kisajtolt olívamasszát vegyi úton oldják ki újra, majd ahhoz, hogy annak valami íze legyen, 1 %-ban Extra Szűz olívaolajat adnak hozzá. Ezen 1 % alapján a gyártók és a forgalmazók feljogosítva érzik magukat, hogy használják az olívaolaj kifejezést, holott az csupán egy olíva-olajpogácsából készült olajat takar, amely megnevezést – a törvény előírásainak értelmében- minden így előállított termék esetében fel kellene tüntetni a termék címkéjén. A silány minőségű, olcsó készítmény a mediterrán országok legtöbbjében ma már kereskedelmi forgalomba alig kerül – minőségét ez éppen eléggé bizonyítja.
Az olívaolaj nem véletlenül lett az elmúlt évezredek alatt az örök élet, a lelki béke és a nyugalom jelképe. Érdemes hinni a mediterrán országok lakóinak, akik azt vallják: meg kell adni a tiszteletet ennek a fának, termésének, és nem utolsó sorban önmagunknak.
Az Extra Szűz olívaolaj és a sansa olaj összehasonlítása
Extra Szűz olívaolaj
Az előállítás folyamata: Az olajbogyó első sajtolásának az eredménye. Mentes minden vegyi eljárástól, így íze megőrzi természetességét. Extra Szűz olívaolaj tartalom: 100 %
Élettani hatása: Kedvező élettani hatása bizonyított, alátámasztott:
- megvédi az érrendszert a meszesedéstől
- megakadályozza a zsírok lerakódását az erekben
- csökkenti a sejtek oxidációját és a káros koleszterin szintjét
- erősíti az izomsejteket
- segít a trombózis és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében
Sansa olaj
Az előállítás folyamata: Maradványolaj. A gyümölcsmaradékból további vegyi úton történő olajkinyerési eljárással készül.
Extra Szűz olívaolaj tartalom: 1 %-ban tartalmaz Extra Szűz olívaolajat. Élettani hatása: Egészségre gyakorolt hatása nem ismert
(Nagy Bernadett, dietetikus)
Az olívaolaj nem csak a konyhában állja meg a helyét, remekül szépít is, és érzékeny bőrűek is bátran hazsnálhatják.
A mediterrán civilizációk hölgyei már évszázadok óta kényeztetik magukat olivaolajjal. Az olivaolaj segítségével kényeztethetjük a bőrünket, mert gazdag E-vitaminban, természetes antioxidánsokban – természetes út a szépség felé. Az olivaolaj kényezteti és nyugtatja a bőrt, növeli a bőr immunitását, javítja a többi összetevő hatásfokát. Gazdag A és E-vitaminban. A megviselt bőr kezelésére és a hegesedés gyógyítására is rendkívül megfelelő.
Ha töredezik a körmöd, áztasd olívaolajba 10 percre. Ha a körmeid sárgásak is, keverj az olajhoz kevés citromlevet is. A fényes hidratált hajhoz keverj össze egy tojás fehérjét, 2 evőkanál citromlevet és egy evőkanál olívaolajat. A keveréket masszírozd a hajadba, majd hagyd hatni 10 percig, utána moss hajat. Hogy puha legyen a kézbőröd, keverj össze mézet, citromlevet és olívaolajat azonos mennyiségben. Töltsd egy zárható üvegbe és tartsd a hűtőbe. Naponta kend be vele a kezed, majd öblítsd le. Kend be a száraz hajvégeket olívaolajjal, majd csavard törölközőbe a hajad és hagy így 20 percre, ezután moss hajat.
Kenj olívaolajat a dekoltázsodra, takard le fóliával és hagyd így 20 percig, majd öblítsd le. Hidratálja és kisimítja a bőrt. A bársonyos bőrért 2 evőkanál tengeri sót keverj össze annyi olívaolajjal, hogy krém állagú masszát kapj. Dörzsöld át vele a bőröd, remek bőrradír. Kérd meg a párod, hogy olívaolajjal masszírozza át a tested, majd együtt zuhanyozzatok le. (Forrás: kispárna.hu)
Van egyáltalán ilyen étrend?- kérdezhetnénk. A határozott válasz, hogy igen. Manapság, amikor a pajzsmirigy betegségek soha nem látott növekedésével szembesülünk (pl. Hashimoto thyreoiditis), joggal merül fel a kérdés, miért van ez így?
A pajzsmirigy az élethez nélkülözhetetlen endokrin szervünk, ami ha elpusztul, akkor egész életen át hormonpótlásra szorulunk, mert a pajzsmirigy hormonjai nélkül élni nem lehet.
Nézzük meg ennek a diétának az elemeit.
1, Tojássárgája, máj, vaj, csukamáj olaj, csontvelő, kókusz. Ezek az ételek nagyon sok diétában tiltó listán vannak, pedig a pajzsmirigy egészségéhez nélkülözhetetlenek. Miért? Azért, mert nagy mennyiségben tartalmaznak jódot, cinket, szelént, rezet, mangánt, krómot és vanádiumot.
Ezek a nyomelemek létfontosságúak a pajzsmirigy épsége szempontjából.
2, El kellene távolítani az amalgámot a fogtöméseinkből, mert a belőlük kioldódó higany toxikus a pajzsmirigyre. A magas higany tartalmú ételek sem jók (pl. tengeri halak).
3, Napi 1000 mg C-vitamin fogyasztása (némileg csökkenti a szérum vas szintjét, ami a pajzsmirigy szempontjából kívánatos).
4. Rendszeres véradás: főleg férfiaknál, akik amúgy is hajlamosabbak a vas felhalmozására (nőkben a menstruációs vérveszteség miatt a reproduktív korban inkább a vashiány enyhe formája a jellemző).
A Jód kétélű fegyver. A hiánya, de a túlzott mennyisége is károsítja a pajzsmirigyet. Japánban pl. nagyon magas a jód bevitel a sok tengeri hínár és halfogyasztás miatt, mégis a Hashimoto betegség előfordulása meglehetősen gyakori.
Ma a Hashimoto thyreoiditist autoimmun betegségnek tartjuk: anti TPO titer magas (thyreoperoxidáz enzim), anti TG szint is magas (thyreoglobulin elleni antitest), míg a TSH szint attól függ, hogy a betegség melyik stádiumában vagyunk.
A betegség elejét a pajzsmirigy túlműködése jellemzi, a TSH ilyenkor alacsony, majd a TSH átmenetileg normalizálódik, végül a mirigy pusztulásával párhuzamosan egyre magasabb értékeket vesz fel.
A pajzsmirigy betegség okai és kezelése kókuszolajjal!
A pajzsmirigy betegség is kezelhető kókuszolajjal
Egyre több ember tapasztal magán olyan tüneteket, mint a hideg végtagok, állandó hidegérzés és fázékonyság, fejfájás, álmatlanság, száraz bőr, duzzadt szemek, izületi fájdalmak, fáradékonyság, székrekedés és súlygyarapodás. Sajnos ezek a tünetek sokszor uralhatatlanok és nem is sejtjük, hogy a pajzsmirigy rendellenes működése áll a háttérben. Pedig a pajzsmirigy alulműködése nem játék, hanem igenis komoly probléma. érdemes lenne tisztázni, hogy miről is van pontosan szó.
A pajzsmirigy és annak működése
A pajzsmirigy a légcső, illetve a gége előtt elhelyezkedő szerv, mely egy olyan belső elválasztású mirigy, ami lebenyekből épül fel. A pajzsmirigy két hormont termel a trijód-tironint és a tiroxint. Ezek általános hatású, a test egészére ható hormonok, melyek fő feladata a mitokondriumok működésének fokozása. Vagyis ezek a hormonok növelik az energiatermelést és az oxigénfogyasztást. A T3 és T4 hormonok - így is nevezik őket - elengedhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszer megfelelő működéséhez és kialakulásához. (A fiatalkori tiroxinhiány súlyos szellemi-testi visszamaradottsághoz kreténizmushoz vezet.)
Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy hormonjainak termelődés elégtelen. És mivel ezek a hormonok gyakorlatilag minden szervrendszerre hatnak, ezért igen szerteágató tünettana van e betegségnek. Mivel a pajzsmirigy az anyagcseréért is felelős, ezért alulműködése az anyagcsere lelassulását eredményezi, melynek tünete a székrekedés, a fáradékonyság, az ingerlékenység stb. E betegség az esetek többségében lappangva jelentkezik és igen nehéz felismerni, mivel tünetei nem jellegzetesek: kezdetben csak egyszerűen rossz közérzetet tapasztal a páciens. A többi tünet fokozatosan, egyénenként változó sorrendben alakul ki. A pajzsmirigy-alulműködéstől szenvedő beteg hrtelen súlygyarapodást tapasztal magán. A kutatások arra a tényre utalnak, hogy ma az alulműködő pajzsmirigy lehet a súlyproblémák első számú oka, különösen a nők körében. (Az amerikai népesség 65 százaléka túlsúlyos, 30 százaléka klinikailag elhízott.)
A pajzsmirigy betegségnek az általános tünetei a következők: száraz bőr, hideg végtagok, testszerte jelentkező duzzanatok (főleg az arc és szem körül), folytonos hidegérzet, fázékonyság, testszőrzet ritkulása, hajhullás, kopaszság, szellemi működés hanyatlása, memória romlása, libidó csökkenése, székrekedés, rossz étvágy, elhízás, rekedt hang, lassú szívverés, hallásromlás, koleszterinszint-emelkedés. Persze nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, éppen ezért nehéz diagnosztizálni.
Azonban ha a diagnózis már megvan, akkor a betegséget kezelni kell. A kezelés pedig élethosszig tartó hormonpótlással történik. Azonban van más megoldás is: a kókuszolaj. Erről a természetes anyagról hamarosan szót ejtünk.
Egyre több a pajzsmirigyes megbetegedés... Mi ennek az oka?
Több kutatás igazolta, hogy a pajzsmirigy működése és a táplálkozás szoros kapcsolatban áll egymással. A pajzsmirigy csak úgy képes előállítani a megfelelő mennyiségű T3 és T4 hormonokat, ha táplálékunk jódtartalma elegendő. A pajzsmirigy a jódot kiszűri a véráramból és ezután ebből tiroxint és trijód-tironint állít elő. Azonban ha nincs jód, akkor nincsenek hormonok sem. Évtizedek óta ismert, hogy az alacsony jódbevitel csökkent pajzsmirigy működéshez és végül golyvához vezet. Kezdetben a jódozott sót szánták e probléma megoldásának, de nem ez volt a teljes válasz, ugyanis jó néhány olyan élelmiszert ismerünk, amely golyvát okoz azáltal, hogy blokkolja a jódfelvételt. Két ilyen meglehetősen gyakori az amerikaiak étrendjében — a mogyoró és a mogyoróvaj, valamint a – leginkább félkész ételekben, mint szerkezeti növényi protein alkalmazott – szójabab és a szójaolaj.
De nemcsak ez a négy élelmiszer gátolja a a pajzsmirigy normális működését. sajnos az iparosodás óta folyamatosan változnak étkezési szokásaink. Egyre több feldolgozott ételt fogyasztunk: hidrogénezett tejet, finomított cukrot, finomított lisztet, félkész és készételeket. Ezek az ételek nagyon kimerítők a pajzsmirigy számára, és mi nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.
De nemcsak az agyonkezelt élelmiszerek jelentenek komoly gondot a pajzsmirigyünk számára, hanem a környezeti ártalmak is: egyre több a kémiai szennyezőanyag, rovarirtók, higany, fluor világunkban. A fluor például a fogainkat ugyan kifehéríti, viszont pajzsmirigyünket alacsony működési fokozatba kényszeríti. Emellett a higany is csökkentheti a pajzsmirigyfunkciót, mert kiszorítja a szeléniumot, ami nyomelemként a T4 hormon T3-má alakulásában tölt be fontos szerepet.
És még az étkezési olajok és zsiradékok nem megfelelő használata is nagyban akadályozhatja a pajzsmirigy helyes működését. Erre a kérdésre érdemes egy kicsit részletesebben kitérnünk.
Az igazság a zsírokról és az olajokról
Mára már tényként áll előttünk, ami néhány éve még csak találgatás és feltételezés volt: sok étkezési olaj képes negatívan hatni a pajzsmirigy működésére. Ezeket az anyagokat mindennap használjuk anélkül, hogy különösebben elgondolkoznánk azok egészségre gyakorolt hatásairól. A múlt században váltak divatossá a növényi étolajok, melyek nagyrészt telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Sajnosmára kiderült, hogy ezek a pajzsmirigynek leginkább ártó olajok.
Ezek az olajok jórészt omega-3-6-9 zsírsavakat tartalmaznak, melyek valóban nagyon egészségesek hidegen, de sütés után darabjaira esnek szét, mivel szerkezetük nem stabil, így a pajzsmirigyet is képesek gyengíteni. ezek az olajak - napraforgó, olíva - már 50 Celsius-fok felett elveszítik jó tulajdonságaikat és káros anyagokkal gyengítik a szervezetet és csökkentik a pajzsmirigy működését.
Emellett van még egy olyan élelmiszer, mely igen veszélyes a pajzsmirigyre: ez pedig a szójabab, melyet a második világháború után kezdtek el nagyarányban termeszteni az Egyesült Államokban. Nem is gondolnánk, hogy milyen sokszor találkozunk ezzel az anyaggal: szinte az összes hidrogénezett olaj, mint például a margarin és a főzővaj is szójaolajból készül. Manapság már csaknem lehetetlen étteremben olyan ételt enni vagy olyan előrecsomagolt készételt vásárolni, amelynek összetevői között ne szerepelne a szójaolaj. A címkén gyakran csak ez áll: „növényi olaj”.
Dr. Ray Peat, egy hormonokkal foglalkozó fiziológus azt állítja, hogy az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak gyors betörése az étkezési kultúrába sok hormonális változást is hozott magával. Így szól ezekről a zsírsavakról: “ A [többszörösen telítetlen olajok] legjobban megértett hatása az, ahogyan beleavatkoznak a pajzsmirigy működésébe. A telítetlen olajok gátolják a pajzsmirigy hormonkiválasztását, azok mozgását a keringési rendszerben, valamint a szöveti válaszreakciót ezekre a hormonokra. Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje elégtelen, a test általában kiszolgáltatott a magas ösztrogénszintnek. A pajzsmirigy hormonjai alapvetők a progeszteron és a pregnenolon „védőhormonok” termelődésében, így ezek szintje lecsökkent, ha bármi is gátolja a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigyhormonok szükségesek a koleszterin felhasználásához és lebontásához is, így ha bármi akadályozza a pajzsmirigy normális funkcióját, nagy valószínűséggel a koleszterinszint is megemelkedik.”
De a telített zsírsavak is ugyanilyen károsak a pajzsmirigyre. Például a 40-es években divatba jövő disznózsír nagyon megterheli az emésztőszervrendszert, növeli a koleszterinszintet és érelmeszesedést valamint más szív- és érrendszeri gondokat is okoz. De akkor mégis mi a megoldás?
A megoldás: kókuszolaj
A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakat tartalmaz, mégis egészséges. És a pajzsmirigy-alulműködést is hatékonyan lehet vele kezelni. Közepesen hosszú szénláncokból épül fel, melyekről fontos tudni, hogy fokozzák az anyagcserét és így elősegítik a fogyást. Ezenkívül az anyagcsere fokozásával ahhoz is hozzájárul, hogy testhőmérsékletünk újra elérje a normális intervallumot.
És miért előnyös a közepesen hosszú szénlánc? A növényi olajokban hosszúláncú zsírsavak találhatóak, melyek igen könnyen oxidálódnak és avassá válnak. Ezért van az, hogy az élelmiszergyártók finomítják ezeket az olajokat (hidrogénezés), hogy tovább megőrizzék a minőségüket. Azonban ezzel az eljárással az a gond, hogy rengeteg transz-zsír képződik a folyamat során. A transz-zsírok pedig különösen károsak a szövetekre és a pajzsmirigy működését is negatívan befolyásolják. Azonban a kókuszolajnál minden máshogyan van: a rövid szénláncú zsírsavak stabilak és ellenállnak az oxidációnak, ezért NEM KÁROSAK AZ EGÉSZSÉGRE.
Lendület az epének -Természetes gyógyírek
A hűvösebb hónapokban, különösen télen általában nehezebb ételeket kívánunk és fogyasztunk. Ezért májunknak és epénknek rendre túlóráznia kell, ha fel akarja dolgozni a vajas süteményeket, a töltött libát, a disznótorosról nem is beszélve... Jó hír, hogy a gyógynövények segítségükre lehetnek a zsír könynyebb emésztésében.
Epefolyadékunkat májunk állítja elő. Naponta körülbelül félliternyit termel belőle, attól függően, hogy mit és mennyit eszünk. Májunkból az epe az epevezetéken keresztül az epehólyagunkba folyik, ahol besűrítve várja, hogy étkezéskor a vékonybélbe juthasson. Ekkor az epesavak is a bélbe ürülnek, s a zsírt kis cseppekbe burkolják, hogy enzimjeink ezután könynyebben elbánhassanak velük, könnyű legyen az emésztés.
Zsír - teher a bélnek
Ha májunk a szükségesnél kevesebb epét termel, emésztési zavaraink keletkezhetnek hasunk felső részében. Ilyen például a puffadás, a gyomorfájdalom, a teltségérzet, a szélgörcs és az émelygés is. Ilyen esetekben minimálisra kell csökkentenünk zsírfogyasztásunkat.
Görcsös panaszaink ezzel szemben akkor keletkeznek, amikor epénk ürülni szeretne, de nem tud, mert az epevezetékünkben kő vagy "dara" állja el az útját.
FONTOS! Bármilyenek is legyenek panaszaink, ha a jellegtelen felsőhasi fájdalmaink gyakran viszszatérnek, mindenképpen ajánlott felkeresnünk háziorvosunkat vagy egy gyomor-bél specialistát. Ha a kivizsgálásunk során kiderül, hogy nincs semmilyen komoly betegségünk, mint például epekő, epecsatorna-elzáródás vagy epevezeték-gyulladás, akkor panaszaink megelőzése érdekében nyugodt szívvel nyúlhatunk epegyógyszerek után.
Segítség a teltségérzet ellen
Sok növényi alapú gyógykészítmény kapható a kereskedésekben epeterapeutikumként.
Az articsókalevelei például májunkat epetermelésre serkentik. Ezt a hatást a keserű ízű hatóanyagok biztosítják.
A gyermekláncfű, az üröm, azördögkaromés a cickafark is kitűnnek keserűanyag-tartalmukkal, így jó szolgálatot tehetnek enyhébb epebántalmak esetén.
Keserű gyógynövényeket többféle formában forgalmaznak a gyógyszertárak: teák, cseppek, ivólevek sokasága közül választhatunk. Előnyük, hogy keserű ízük már a szájunkban elindítja az emésztőnedvek termelődését, és ezzel serkentik az étvágyat. Fél órával étkezés előtt alkalmazva különösen jó hatást fejtenek ki étvágytalanság esetén. A teltségérzet ellen természetesen étkezés után alkalmazhatóak. A keserű alapanyagú kapszulák és drazsék előnye, hogy nem érezzük az ízüket.
A jávai sárgagyökér gyökérszára ugyan nem tartalmaz keserűanyagot, viszont sok olyan illóolaj van benne, ami epetermelésre serkenti májunkat.
A vérehulló fecskefű már egészen másként hat: ellazítja az epehólyagunkat és az epevezetékünket körülvevő izmokat, így az epe könynyebben áramolhat. Ez a növény különösen alkalmas a gyomor-bél panaszok enyhítésére.
A mentalevelek és a kömény ugyancsak görcsoldó hatásúak, ezért alkalmasak az enyhébb panaszok kezelésére.
Fáradékonyság, ingerlékenység, fejfájás, sápadt arc, emésztési problémák – ezekkel a problémákkal a 21. század embere nap mint nap találkozik. A helytelen táplálkozás, hibás életmód, környezeti ártalmak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezetünkben káros anyagok gyűlnek össze, amelyek pedig elősegítik a felsorolt tünetek kialakulását. A felhalmozott méreganyagokat az egyik legfontosabb feladatot ellátó szervünk, a májunk áldozatos munkája távolítja el szervezetünkből. A legkevesebb tehát, amit tehetünk, hogy segítjük májunk működését, óvjuk azt, például a méregtelenítéssel. Ám mindennek az alapja az, hogy felismerjük és elhatározzuk: változtatni kell!
Túlterhelt májunk
A gránátalmát az emberiség egy része évszázadok óta kedvelt gyümölcsként tartja számon, főként gyógyító tulajdonságai és finom, fanyar íze miatt. Az ősi Kínában, Görögországban és a Közel-Keleten a termékenység szimbóluma volt a természet ezen rubinvörös csodája, mely rendkívül gazdag polifenolokban és hozzájárul a hosszú, egészséges élethez.
A gránátalma szezonja szeptembertől februárig tart.
Segítve és támogatva azokat az embereket, akikfigyelnek az egészségükre arohanó világunkban is... Tippek és Tanácsok azegészség megőrzésére...Különböző méregtelenítő kúrák, diéták, étrendek...Milyen szerepe van az antioxidánsoknak abetegségek megelőzésében?
Sok szó esik manapság az oxidatív szabad gyökök egészségkárosító hatásáról és az antioxidánsok egészségvédő szerepéről. De tudjuk-e, hogy valójában mik is azok az antioxidánsok, és miért állítják a tudósok, hogy többre lenne szükségünk belőlük? A jobb megértés kedvéért képzeljünk el egy szép új fényes szöget. Ha kint hagyjuk a szélben, esőben, mi történik vele? Rövid idő alatt úgy megrozsdásodik (oxidálódik), hogy rá se ismerünk. De ha oxidáció gátlóval vonjuk be, olyan marad, mint az új. Szervezetünk reakciója Mi köze van mindennek a szervezetünkhöz? A sejtjeink tápanyagokat égetnek, s az oxidáció melléktermékei az úgynevezett szabad gyökök, melyek éppoly veszélyesek lehetnek, mint a vasnak a rozsda. Szabad gyökök a szervezet természetes anyagcsere-folyamataiban is képződnek, de mennyiségüket a környezetszennyező kémiai anyagok, a dohányzás, sőt a napfény is fokozza. Az egészséges szervezet képes megbirkózni a szabad gyökök állandó támadásával, mert megfelelő védelmi rendszerekkel, ún. szabadgyök-fogó enzimrendszerekkel rendelkezik. A betegségekben legyengült, idősebb szervezet azonban kevesebb antioxidánst állít elő, és így szabad teret enged a szabad gyökök egészségkárosító hatásának. A szabad gyökök sok betegség keletkezésében játszanak szerepet. Aktívan részt vesznek a sejtek öregedési folyamataiban, a gyulladás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, többfajta májbetegség kialakulásában, és nem utolsósorban: a rák keletkezésében is. Érthető hát, hogy a szabad gyökök ellen ható antioxidánsok milyen fontos szerepet játszanak mindezen betegségek megelőzésében, illetve gyógyításában. A legfontosabb antioxidánsok A legfontosabb antioxidánsok: az A-, C- és E-vitamin, a szelén, valamint a flavonoidok Az A-vitamin, illetve előanyaga, a béta-karotin antioxidáns hatása mellett bőrvédő, vagyis gátolja az ultraibolya sugarak károsító hatását. A C-vitamin amellett, hogy fontos antioxidáns enzimrendszerek alkotórésze, erősíti az immunrendszert, védi a sejtmembránt, védelmet nyújt a stresszel és a rákkeltő anyagokkal szemben. A szelén fontos szabadgyök-fogó enzimrendszerek alkotórésze. Hiánya bizonyítottan szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek keletkezésében, sőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 27 országra kiterjedő vizsgálata szerint a daganatos betegek szinte mindig szelénhiányban szenvednek. Az E-vitamin meggátolja az A- és C-vitamin, valamint a szelén oxidációját, így azok tovább maradnak hatékonyak a szervezetben. Ezenkívül immunerősítő, membránvédő hatása is van. Mik is azok a flavonoidok? Antioxidáns tulajdonságú, természetes növényi anyagok. Kizárólag növényi forrásból juthatunk hozzá. A sötétbogyós gyümölcsök különösen magas flavonoid tartalommal rendelkeznek. Legfontosabb tulajdonságai: - semlegesíti a káros szabadgyököket, - lassítják az öregedéssel járó folyamatokat, - fokozzák az immunrendszer működését, - antibakteriális és antivirális tulajdonságúak, - asztmaellenes és antiallergén hatásúak, - segítik a betegségek utáni rehabilitációt, - kedvezően hatnak a keringési rendszer működésére, - csökkentik a trombózis kockázatát, - fontos szerepük van a daganatos betegségek megelőzésében, - csökkentik a cukorbetegség szövődményeit, - gyulladáscsökkentő hatásuk van, - növelik az ösztrogén aktivitást. Kiknek, illetve mikor ajánlott antioxidánsok szedése? Mindenkinek, aki érelmeszesedésben, koszorúér-betegségben, magas vérnyomásban szenved (de természetesen nem helyettesíti a gyógyszereket!), hogy ezzel is megakadályozza a betegség további súlyosbodását. Rákos betegeknek műtéti, sugár- vagy gyógyszeres kezelés kiegészítésére, a kiújulás megelőzésére. Ajánlatos továbbá kúraszerű szedése, megelőzés céljából, a nyári napozás idején, illetve azoknak, akik fokozottan vannak kitéve szabadgyök-képződésnek, pl. dohányosoknak. Azoknak is javallt, akik lakóhelyükön vagy munkahelyükön jelentősebb környezetszennyezésnek vannak kitéve.
forrás: Dr.VallóÁgnes
|
A ZÖLDSÉGEK ÉS A GYÜMÖLCSÖK SZEREPE A TÁPLÁLKOZÁSBAN
Dr Barna Mária
Az egészséges táplálkozás ismérvei: a változatosság, a kiegyensúlyozottság és a
mérsékletesség. Az étrendet az élelmiszerek széles skálájából, az 5 alap élelmiszercsoport
mindegyikéből, megfelelő mennyiségben és arányban kell összeállítani, hogy a szervezet
valamennyi szükséges tápanyagot megkapja. Ugyanis az egyes élelmiszerek sokféle
tápanyagot tartalmaznak, és a különféle tápanyagok sokféle élelmiszerben megtalálhatók, de
nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amely valamennyi szükséges tápanyagot megfelelő
mennyiségben és arányban tartalmazná.
1.táblázat
Az egyes élelmiszercsoportokra legjellemzőbb tápanyagok /2/
1. Cereáliák: szénhidrát, élelmi rost, fehérje, EFA esszenciális zsírsavak; K, Mg, Se, Zn,
J, Fe, Cr; B1,B2, B6, E vitamin, niacin
2. Gyümölcsök, zöldségek: C-vitamin, ß-karotin, folsav, K, Ca, Mg, Fe flavonoidok,
rost, stb
3. Hús és alternatívái: fehérje, zsír; B2, B6, B12, A vitamin; Fe, Zn, Se, Cu, K, P
4. Tej és tejtermékek: fehérje, szénhidrát; A, D, B2, B6, B12 vitamin; Ca, K. P, J
5. Zsiradékok: energiát szolgáltat; EFA; A, D,E vitamin.
Az orvostudomány egyik nagy kihívása az, hogy hogyan tudjuk megelőzni a nagy halálozású
krónikus megbetegedéseket. Régen ismert, hogy kialakulásukért kb.70%-ban táplálkozási és
környezeti, valamint magatartási, életmódbeli tényezők a felelősek. Más szavakkal a
krónikus megbetegedések kialakulása nagyrészt azon múlik, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit
lélegzünk be és hogyan töltjük szabadidőnket. A táplálkozás nem az egyedüli
kockázathordozó, de az általánosan elfogadott, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, kellően
változatos, ugyanakkor mérsékletes táplálkozással a krónikus megbetegedések kockázata 30-
35%-kal csökkenthető.
Magyarországon a halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri megbetegedések
okozzák, vagyis minden második ember szív és érrendszeri megbetegedés következtében hal
meg, ez az EU átlag közel duplája.
A kockázati tényezők közül a legfontosabbak a következők:
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• zsíranyagcsere betegség
• elhízás
• dohányzás
• alkoholizmus
• egészségtelen táplálkozás
• mozgásszegény életmód
Az egészséges táplálkozás megfelel a prevenciós elvárásoknak. Annak előrebocsátása után,
hogy nemcsak az egyes élelmiszerek vagy tápanyagok hiányos vagy többlet bevitelének,
hanem a táplálkozás és az életmód egészének van döntő befolyása a krónikus
megbetegedések kockázatának csökkentésére, a jelen dolgozat a zöldségek és gyümölcsök
táplálkozás-élettani szerepével foglalkozik.
Keringési betegségek
Számos vizsgálatban szignifikáns, fordított irányú összefüggést mutattak ki a zöldségek és
gyümölcsök fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. Joshipura 124 399
egyénre kiterjedő vizsgálatában (közülük 82 251 volt nő, 42 148 férfi) igazolta a coronaria
betegség kockázatának a csökkenését. Elsősorban a nagy C-vitamin tartalmú, zöldleveles
zöldségeket találták különösen kedvezőnek /10/.
Nagy epidemiológiai vizsgálatok sora bizonyította a zöldség - és gyümölcsfogyasztás pozitív
szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében /3, 9, 13, 14/.
A diófélék fogyasztásának szerepét külön is vizsgálták, és fordított összefüggést mutattak ki a
diófélék fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. A preventív hatás a diófélék
kedvező zsírsavösszetételével hozható összefüggésbe; sok egyszeresen telítetlen zsírsavat
tartalmaznak, és esszenciális zsírsavtartalmuk is magas /1, 8, 12/.
A zöldségek és gyümölcsök számos vitamint és ásványi anyagot és értékes antioxidánsokat
tartalmaznak, de egyéb non-nutritív védőanyagokban, fitokemikáliákban is gazdagok,
amelyek jelentős szerepet játszanak a kockázatcsökkentésben.
A természetes antioxidánsokról :
C-vitamin
E-vitamin
ß-karotin
tudjuk, hogy csökkentik az ISzB kockázatát.
Nagy epidemiológiai vizsgálatokban mutatták ki, hogy fordított összefüggés van pl. a
flavonoid bevitel és a coronariabetegség kockázata között is /7, 11, 17/.
A szabadgyök reakciók szerepének felismerése az érrendszeri és daganatos valamint más
degeneratív megbetegedések keletkezésében megnövelte az antioxidánsok jelentőségét /15,
16/.
Mik azok a szabadgyökök ?
• egy vagy több párosítatlan elektront tartalmazó
• rendkívül aktív molekulák,
• hasznosak: pl. bakteriális fertőzések leküzdésében
• túlzott számban: károsítják a sejteket, LPO-t (lipid-peroxidáció) indítanak el
• megnövelik a degeneratív megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
Szervezetünkben állandóan képződnek szabadgyökök. Részt vesznek a sejtműködés
szabályozásában, a sejten belüli jelzések továbbításában, a védekezést szolgáló gyulladásos
folyamatokban stb. Túlzott felszaporodásuk sejtkárosodást okozhat, és elősegíti a degeneratív
megbetegedések kialakulását pl.: szív- és érrendszeri, daganatos, idegrendszeri
megbetegedések kialakulását, gyorsítja az öregedési folyamatokat, növeli az oxidációs
folyamatokat, elősegíti a szürke hályog keletkezését stb..
Egészséges életmód - Tanácsadás / Méregtelenítés
""Egészséges felnőtt embernek kb. 1,5-2 l folyadék fogyasztására van szüksége naponta. A szervezet víztartalma a korral előre haladva egyre csökken. A kiszáradásra leginkább a gyerekek és az idősek érzékenyek.
A víz a szerepe a szervezet működésében - vérkeringés, vér összetétele
- vérnyomás
- sav-bázis egyensúly
- ozmotikus nyomás
- a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldása
A folyadékfelvétel és -leadás az egészséges szervezetben egyensúlyban van. Az egyensúlyi állapotot számos tényező befolyásolja, mint például nehéz fizikai megterhelés, sporttevékenység, izzadás (napozás, szauna), éghajlat, külső hőmérséklet, és bizonyos állapotok (láz, hasmenés, hányás). A napi folyadékszükséglet biztosítására a legalkalmasabb a víz, ásványvíz, tea, gyümölcs- és zöldséglevek, tej, tejes italok.
A nyári nagy melegben különösen nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő mennyiségű folyadék pótlására. A fokozott izzadással járó nyári elfoglaltságok, pl. napozás, kirándulás, túrázás, megnövelik a szervezet folyadék és ásványi anyag szükségletét.
A csapvízzel csak folyadékot, az ásványvizekkel folyadékot és ásványi anyagokat juttatunk a szervezetünkbe. A gyümölcs- és zöldséglevek, valamint a tej azon kívül, hogy szerepet játszanak a folyadékpótlásban, vitaminokat, energiát, szénhidrátot, valamint a tej esetében fehérjét és zsírt is tartalmaznak.
Az alkohol, ha halmazállapotát tekintve folyadék is, nem alkalmas folyadékpótlásra! Az alkoholtartalmú italok fogyasztása nyaralás alatt általában intenzívebb, mint a hétköznapi élet során, hiszen ilyenkor mindenki próbál egy kicsit kikapcsolódni, pihenni, és másnap egyébként sem kell menni dolgozni.
Érdemes azonban tudni, hogy az alkohol nemhogy segít a folyadékpótlásban, hanem ennek ellentéteként, folyadékot von el a sejtektől. Többek között ennek a következménye a másnapi fejfájás. Tehát, ha alkoholtartalmú italokat fogyasztunk a megnövekedett folyadékszükséglet biztosításáról is gondoskodni kell. A legjobb módszer erre, ha egy-egy pohár alkoholtartalmú ital közé egy pohár ásványvizet is beiktatunk. Ha valaki mégis másnaposan, fejfájással kelne fel, érdemes az aznapra tervezett napozást kihagynia, és bőséges mennyiségben vizet, ásványvizet innia, hogy a szervezet egyensúlya helyreálljon.
ALTERNATÍV FOLYADÉKBEVITEL
Az italokon kívül vannak olyan ételcsoportok is, amelyek folyadéktartalma jelentős. Ide tartoznak elsősorban a levesek, valamint a főzelékek, mártások. A levesek a magyar táplálkozási szokásokat figyelembe véve fontos szereplői az étkezésnek, sokféle alapanyagból, hidegen, vagy melegen fogyasztva, változatos elkészítési módokkal szerepelnek táplálkozásunkban.
Alapanyagtól függően változik az energia- valamint a tápanyagtartalmuk. Nyáron általában a hidegen is fogyasztható gyümölcsleveseket részesítjük előnyben, ami tartalmazhat idényszerű gyümölcsöket, pl. meggy, cseresznye, málna, eper, őszibarack, stb., vagy befőtt, illetve konzerv gyümölcsöket is. Ezek a levesek amellett, hogy segítenek az elvesztett folyadékot pótolni, a nagy melegben még frissítőleg is hatnak."