Energia sziget masszázs stúdió
"Mindannyiunknak hatalmunkban áll választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között.
A miénk a döntés nem pedig bárki másé.
 "

                                                                           Richard Bach

MENÜ

     

 

Milyen sót fogyasszunk???

Biztosan mindenki hallott már arról, hogy milyen fontos lenne a feldolgozott asztali sót „teljes spektrumú” sóval helyettesíteni. Az asztali vagy „fehér sónak” annyi köze van az igazi sóhoz, mint az étkezési cukornak a szárított cukornád levéhez.
Milyen sót érdemes használni?



Akárcsak a fehér asztali sóból, a cukorból is hiányoznak a teljes spektrumú ásványok és más tápanyagok, amelyek megvédik és erősítik az egészségünket.

Ecuadorban, például jugo de caña-t szoktak fogyasztani (friss, nyers cukornád lé), de soha meg nem fordulna a fejemben, hogy finomított fehér cukrot egyek. Sőt még finomított fehér asztali sót sem használok. Ehelyett rózsaszín Himalája kristálysóval főzök, mivel 84 ásványi anyagból áll, valamint az Anyaföldtől származó nyomelemeket is tartalmaz. Ez egy finomítatlan, feldolgozatlan, „nyers” só, amit a 250 millió évvel ezelőtt kialakult bőséges sóbarlangokból kézzel bányásznak ki, úgy mint az óceáni sót, amelyet a föld bizonyos földtani részein találhatunk.

A nyugati világ úgy tekint a sóra, mint nátrium klorid-ra, mint egy finomított, feldolgozott fehér anyagra, amelyből hiányoznak a tápanyagok. A só oly mértékben tápanyagmentes, hogy a 20. századbeli orvosok megállapították, hogy akik nagyobb mennyiségű fehér asztali sót fogyasztottak, azoknál olyan krónikus degeneratív betegségek kezdtek kialakulni, mint a golyva. Ennek oka a só jód hiánya volt.

A jódhiány az értelmi fogyatékosság első számú oka, amit könnyen meg lehet eőzni. Más szavakkal, ha jód nélküli sót fogyasztunk az az utódainknál súlyos fogyatékosságokat okozhat.

Ami szintén nagyon érdekes a feldolgozott asztali só esetében, hogy hiányzik belőle több mint 80 ásványi anyag. Ezért legalább egyet rakjunk vissza bele- a jódot, mivel a jód az az ásványi anyag, amelyik a legnyilvánvalóbb betegséget okozza (a golyvát nagyon könnyen észre lehet venni).
A jód az óceánokban természetesen előforduló ásvány. A tenger gyümölcseiben és a tengeri sóban bőséges mennyiségben van jelen, de a finomított asztali sóból teljesen hiányzik.

Kristályos só

Ezért elkezdtek jódot adni az asztali sóhoz, és megalkották a „jódozott sót”.

De miért is fogyasztanánk olyan sót, amit EGY ásványi anyaggal dúsítottak, amikor olyan sót is ehetnénk, amelyik 84 ásványi anyagok tartalmaz?

A rózsaszín Himalája kristálysó 84 ásványi anyagot és nyomelemeket tartalmaz, beleértve a jódot is.


Vigyázat a „tengeri só” átveréssel

Biztosan észrevettük, hogy sok feldolgozott só gyártó cég azt állítja, hogy „tengeri sót” gyárt. Az az igazság, hogy gyakorlatilag minden só tengeri só, mivel mindegyik a tengerből származik a föld történetének különböző időpontjaiból.

A „tengeri só” elnevezésnek valójában semmilyen jelentése sincs. A fehér feldolgozott sót is nevezhetjük „tengeri sónak” még akkor is, ha hiányoznak belőle a tengeri ásványok.

Ha jól megfigyeljük a só színét, könnyen megállapíthatjuk, hogy tényleg teljes spektrumú vagy sem. Ha tiszta fehér, akkor biztosan nem az. A fehér só olyan mint a fehér cukor, hiányoznak belőle a szervezetünknek szükséges ásványok és tápanyagok.

Tengeri-só

A teljes spektrumú sónak soha sincs tiszta fehér színe. A keltasónak (ami egy nagyon jó só), például barnás homokos színe van. A mi rózsaszín Himalája sónk fakó rózsaszín színű. Az egészében természetes teljes spektrumú sóknak homokos vagy barnás színük van.


Íme néhány információ a teljes spektrumú sóról:

Ez a termék évekig eláll. Szobahőmérsékleten tartható, amíg száraz és nincs felbontva. A hosszabb tároláshoz tegyük sötét, hűvös helyre.

Nagyon fontos, hogy legyen otthon sónk. A szervezetünk nem tud só nélkül élni, és egy krízishelyzetben nagyon nehéz lehet igazi sóra találni. A teljes spektrumú só tárolása nem csak most segít az egészségünkön, de a jövőbeli ételhiány ellen is tápanyagot biztosít.

Ha sokat edzünk, sokat mozgunk, vagy ha nagyon forró éghajlaton élünk, a szervezetünknek egyre több só kell. De a feldolgozott só nem látja el a testünket azokkal az ásványokkal, amelyekre szüksége van, hogy újratöltődjön. Csak a teljes spektrumú só elégíti ki a szervezetünk igazi só szükségleteit.

A gyorsételek utáni vágy gyakran csak a teljes spektrumú só utáni sóvárgás. Amikor a szervezetünkből hiányoznak az ásványok, akkor kényszeresen még többet fogyasztanánk. Ezt sokszor az agyunk úgy értelmezi félre, mintha sós ropogtatnivalókra vágyakoznánk. De a teljes spektrumú só fogyasztása (csak mértékkel), sokszor csökkenti a gyorsételek utáni sóvárgást.


Honnan származik a Himalája kristálysó?

Ez a rózsaszínű Himalája kristálysó a Karakoram hegylánc himalájai területéről származik, 740 kilométerre a pakisztáni Hunza völgytől.

Himalája-só-kő-alapú

Ez a só mindig kő alapú. A csiszolás folyamata alatt semmilyen fém nem érintkezik vele. Az összes sót kézzel bányásszák ki a sóbarlangokból (ősi sórétegekből). Semmilyen más sót nem kevernek össze vele. Ez 100%-ig a Karakoram hegylánc só barlangjaiból származik.

Ezek a sórétegek körülbelül 250 millió évesek, ami azt jelenti, hogy már azelőtt ott voltak, mielőtt még a földön megjelentek volna a nehéz fémek és a rovarírtó szerek. Mivel nem létezik olyan anyag, mint az „organikus só”, valószínűleg ez a legősibb só, amit a bolygón találni lehet. Amikor ezt a sót esszük, olyan mintha visszamennénk az időben, és az iparosodás előtti Föld ásványait fogyasztanánk.

Én ezt a sót szoktam használni. Általában nyers receptekhez is ezt használom, hogy megnöveljem az ásványi anyagok bevitelét. Ez azért szükséges mert én nagyon kevés magas sótartalmú csomagolt ételt fogyasztok. Sőt, rendszeresen edzek is, tehát izzadáskor sok ásványt veszít a szervezetem. Ennek köszönhető, hogy az étrendemben mindig ott szerepel a megfelelő sóbevitel. Számomra ez egy szuperétel, és odafigyelek, hogy megfelelő mennyiségű teljes spektrumú sót tartalmazzon az étkezésem.

Megjegyzés: Ha magas a vérnyomásunk vagy nagyon sok sós feldolgozott ételt fogyasztunk, nyilvánvaló hogy ne növeljük a sóbevitelt. Ehelyett, a feldolgozott sót helyettesítsük teljes spektrumú sóval. Ne együnk több sós ropogtatnivalót és konzervlevest, és kezdjünk el friss gyümölcsleveket és otthon készült teljes spektrumos sóval főzött ételeket fogyasztani.

 

 

 

 

 

 

Az olivaolajról

 

Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat. (F-vitaminnak is nevezik ezeket a zsírsavakat) Az olívaolaj természetes antioxidánsai az A-, D-, E-vitamin és a béta-karotin. Másodlagos növényi anyagai a polifenolok és a tokoferolok. Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.). Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj és a bőr egészségére van hatással.

 
Epidemiológiai kutatások bizonyították, hogy a telítetlen zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása - amiben az olívaolaj gazdag - csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nagymennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől. Csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik mind emberekben, mind állatokban.  

 Korfun több, mint 3 millió olajfa él. Ezt a velencei korszaknak köszönheti, hiszen ők szállították ide az olajfákat, melyek ültetéséért jutalmat ígértek a korfuiaknak. Minden család ültetett olajfát, és igaz, a velenceiek nem tartották be az ígéretüket, Korfu mégis megkapta jutalmát. Isteni adományként tisztelik az olafákat, az olívaolaj jótékony hatása miatt. Az idegenforgalom mellett az olívaolaj készítés a legfontosabb bevételi forrás.

 

 Köztudott, hogy a mediterrán országokban, ahol az Extra Szűz olívaolaj fogyasztása havi 1,3 liter körül mozog fejenként, a szív- és érrendszeri megbetegedések száma töredéke az európai átlagnak, főleg az e tekintetben világviszonylatban is sajnálatos módon vezető pozícióban levő magyar statisztikának. Az összefüggés nyilvánvaló, azt azonban kevesen tudják, hogy mit takar az Extra Szűz olívaolaj és a szintén egészséges látszatot kelteni óhajtó, ám tartalmilag ettől messze elmaradó sansa névre hallgató (mellék)termék közti különbség.

 Az Extra Szűz olívaolaj az olajbogyó első préseléséből keletkezik, s ilyenformán az olajbogyó összes, egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagát tartalmazza, míg ugyanez a sansa olajban mindössze 1%-ban található meg! Így, ha mi egészségünk megóvása érdekében szeretnénk jót tenni szervezetünkkel és olívaolajjal készült ételeket igyekszünk fogyasztani, de sansa-t vásárolunk, sajnos nem tettünk semmit ennek érdekében! A két termék tartalma a gyártási eljárás eltérése miatt nagy különbséget mutat. A gyártók és forgalmazók gyakran megtévesztik a gyanútlan vásárlót az „olívaolaj” felirattal.

 Az Extra Szűz olívaolaj előállításának gondosságára jellemző, hogy semmiféle természetes szennyeződés sem maradhat a préselésre váró olajbogyók között! A frissesség jegyében az olajbogyókat a leszedés után 24 órával lepréselik, hogy jó minőségű Extra Szűz olívaolajat nyerhessenek. A szűrés és a palackozás folyamata során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítószert, sem adalékot. Az Extra Szűz olívaolaj a természetes előállítási folyamat után megőrzi eredeti zamatát és vitamintartalmát, ezen kívül telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag.

Eközben a szintén, egyébként helytelenül, olívaolajként hirdetett sansa - amely pomace és orujo néven is kapható - a sajtolás során keletkező maradványokból készülő zsiradék, melyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából. Ez azt jelenti, hogy a már kisajtolt olívamasszát vegyi úton oldják ki újra, majd ahhoz, hogy annak valami íze legyen, 1 %-ban Extra Szűz olívaolajat adnak hozzá. Ezen 1 % alapján a gyártók és a forgalmazók feljogosítva érzik magukat, hogy használják az olívaolaj kifejezést, holott az csupán egy olíva-olajpogácsából készült olajat takar, amely megnevezést – a törvény előírásainak értelmében- minden így előállított termék esetében fel kellene tüntetni a termék címkéjén. A silány minőségű, olcsó készítmény a mediterrán országok legtöbbjében ma már kereskedelmi forgalomba alig kerül – minőségét ez éppen eléggé bizonyítja.

 Az olívaolaj nem véletlenül lett az elmúlt évezredek alatt az örök élet, a lelki béke és a nyugalom jelképe. Érdemes hinni a mediterrán országok lakóinak, akik azt vallják: meg kell adni a tiszteletet ennek a fának, termésének, és nem utolsó sorban önmagunknak.

 

 

Az Extra Szűz olívaolaj és a sansa olaj összehasonlítása

Extra Szűz olívaolaj

Az előállítás folyamata: Az olajbogyó első sajtolásának az eredménye. Mentes minden vegyi eljárástól, így íze megőrzi természetességét. Extra Szűz olívaolaj tartalom: 100 %

Élettani hatása: Kedvező élettani hatása bizonyított, alátámasztott:
- megvédi az érrendszert a meszesedéstől
- megakadályozza a zsírok lerakódását az erekben
- csökkenti a sejtek oxidációját és a káros koleszterin szintjét
-  erősíti az izomsejteket
- segít a trombózis és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében

 

Sansa olaj

Az előállítás folyamata: Maradványolaj. A gyümölcsmaradékból további vegyi úton történő olajkinyerési eljárással készül.
Extra Szűz olívaolaj tartalom:  1 %-ban tartalmaz Extra Szűz olívaolajat. Élettani hatása: Egészségre gyakorolt hatása nem ismert

(Nagy Bernadett, dietetikus)

 

 

Az olívaolaj nem csak a konyhában állja meg a helyét, remekül szépít is, és érzékeny bőrűek is bátran hazsnálhatják.

 

A mediterrán civilizációk hölgyei már évszázadok óta kényeztetik magukat olivaolajjal. Az olivaolaj segítségével kényeztethetjük a bőrünket, mert gazdag E-vitaminban, természetes antioxidánsokban – természetes út a szépség felé. Az olivaolaj kényezteti és nyugtatja a bőrt, növeli a bőr immunitását, javítja a többi összetevő hatásfokát. Gazdag A és E-vitaminban. A megviselt bőr kezelésére és a hegesedés gyógyítására is rendkívül megfelelő.

 

Ha töredezik a körmöd, áztasd olívaolajba 10 percre. Ha a körmeid sárgásak is, keverj az olajhoz kevés citromlevet is. A fényes hidratált hajhoz keverj össze egy tojás fehérjét, 2 evőkanál citromlevet és egy evőkanál olívaolajat. A keveréket masszírozd a hajadba, majd hagyd hatni 10 percig, utána moss hajat. Hogy puha legyen a kézbőröd, keverj össze mézet, citromlevet és olívaolajat azonos mennyiségben. Töltsd egy zárható üvegbe és tartsd a hűtőbe. Naponta kend be vele a kezed, majd öblítsd le. Kend be a száraz hajvégeket olívaolajjal, majd csavard törölközőbe a hajad és hagy így 20 percre, ezután moss hajat.

Kenj olívaolajat a dekoltázsodra, takard le fóliával és hagyd így 20 percig, majd öblítsd le. Hidratálja és kisimítja a bőrt. A bársonyos bőrért 2 evőkanál tengeri sót keverj össze annyi olívaolajjal, hogy krém állagú masszát kapj. Dörzsöld át vele a bőröd, remek bőrradír. Kérd meg a párod, hogy olívaolajjal masszírozza át a tested, majd együtt zuhanyozzatok le. (Forrás: kispárna.hu)

 

Hogyan együnk a mindennapjainkban?

 


Az itt leírt tanácsok inkább csak kiragadott irányelvek, hiszen - mint korábban jeleztem is - ez egy akkora témakör, amivel már könyvtárnyi mennyiségű könyvet megtöltöttek a táplálkozástudományok szekértői. Érdemes tehát az itt taglalt irányelvekkel kezdeni és később fejleszteni magunkat egy-egy új könyv elolvasásával.

Egyik fontos alapszabály: minél több nyers és feldolgozatlan ételt - főként zöldségeket, valamint gyümölcsöket fogyasszunk. Különösen a zöld, valamint a csíranövények hasznosak, mivel nagyon sok energiához és hasznos tápanyaghoz juthatunk hozzá rajtuk keresztül.

Ami a gyümölcsöket illeti, minél magasabb a cukortartalom, annál jobban savasítanak. Amit nem szeretnénk természetesen. Ehetünk viszont citromot, illetve grépfrútot, hiszen a bennük lévő citromsav lebomlás után lúgosít, vagy meggyet, esetleg nem túl érett almát is.

Arra viszont figyeljünk, hogy ne közvetlenül étkezés után együnk gyümölcsöt (és egyszerre csak egyféle gyümölcsöt fogyasszunk).

Az emésztés a szervezet energiájának akár a 80%-át is elvonhatja. Azaz, ha nagyon nehezen emészthető ételeket eszünk, akkor nem marad energiánk az élethez. Lelassulunk, elfáradunk, elálmosodunk.

A szervezet délelőtt a legaktívabb, ilyenkor dolgozik a legintenzívebben: lebont, beépít, takarít, gyógyít. Ezért nem érdemes túlterhelni, mert hasznos tevékenységektől vonjunk el az energiát. A „reggelizz úgy, mint egy király” elv, tehát egy elég rossz megközelítés.

Pontosan ezért érdemes a délelőtt folyamán lúgosító teákat, vagy valamilyen zöldséglé koktélt fogyasztani. Délelőtt 10 óráig, ha módunkban áll igyunk meg legalább 1 literrel ezekből.

A gyümölcsöt nagyon könnyű megemészteni, a szervezet gyorsan emészti, ezért lassabban emészthető tápanyagokkal, illetve lassabban emészthető tápanyagok után nem szabad fogyasztani őket. A gyümölcs gyakorlatilag végigrohan az emésztőrendszeren. Ha valamit talál maga előtt, azt tolja-unszolja előre. Az emésztőrendszernek azonban mindegyik részének megvan a maga feladata az emésztés folyamatában. Ha egy adott étel nem megfelelő időt tölt abban a szakaszban, akkor annak az emésztése sem lesz tökéletes.

Pl. ha egy vajas kenyér után megeszünk egy almát, akkor az alma tolja maga előtt a szénhidrátot. A következmény, hogy a szervezet idő hiányában nem tudja kivonni a tápanyagokat az ételből, szóval ettünk is, meg nem is.

A fenti három állításból adja magát a következtetés: lehetőleg délelőtt együnk gyümölcsöt. A gyümölcsöt könnyű megemészteni, kellően kalóriadús és sok hasznos tápanyagot tartalmaz. Reggel semmilyen lassúbb anyag nem áll majd az útjában, ugyanakkor ennek megemésztése nem fog sok energiát elvonni a test egyéb feladataitól.

Ételeinket süthetjük, főzhetjük de a lényeg az az, hogy sajnos általános probléma, hogy „túl” sütjük, főzzük az élelmiszereket. Tudni kell, hogy hiába a zöldség és a benne szereplő szerves ásványi anyagok, nagy hő hatására ezek az ásványi kötések felbomlanak és mint szervetlen ásványi anyagok kerülnek be a szervezetünkbe. Ugyanígy a vitaminok is megsemmisülnek magas hőmérsékleten. A végletekig főzött lecsó tehát, annak ellenére, hogy egészséges zöldségek az alapjai, nem túl egészséges étel (a paradicsom amúgy is gyümölcsnek számít pH értéke alapján, ezért a lecsó nem éppen jó összetételű étel lúgosításhoz).

Mindenki másik kedvenc témája az olajok, zsírok. Mit, mivel érdemes főzni, sütni? Ezekről a következőt érdemes tudni. A zsírok főleg magas, de az olajok már alacsony hőmérsékleten is pörkösödnek (ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy megégnek). Ez pedig rákkeltő. A megégett olajt ne használjuk fel újra és ha lehet ne használjuk semmi más célra se. Jobb mielőbb megszabadulni tőle.

Az olajokat ha mód van rá, jobb az elkészítés végén hozzáadni az ételhez. Főleg hidegen sajtolt olajakat javaslok (hidegen sajtolt olíva-, lenmag-, napraforgó-, tökmag-, ligetszépe olaj). Főzéshez, sütéshez használjon minőségi növényi zsírokat, például pálmazsírt vagy kókuszzsírt. Ezeket bioboltokban tudja beszerezni. Húsok sütéséhez használjon inkább állati eredetű zsírokat. Ezekből úgyis ilyen zsírok sülnek ki. Margarint, vajat nem ajánlom igazán, hogy használjon, mert ezek általában a legrosszabb minőségű növényi zsiradékokból készülnek.

Külön kiemelném az olivaolajat (oliva bogyót), amely nagyon gazdag káliumban, amit biológiailag jól hozzáférhető formában tartalmaz. Ezért javaslom használjon minél több olivaolajat, lehetőleg első sajtolásból származó, hidegen sajtolt olaj formában (ez az információ általában fel van tüntetve az üvegeken). Az olivabogyó és –olaj legyen mindennapi táplálékunk része. A bőrének is kifejezetten jót fog tenni.

Téli időszakokban a hideg érzékenységem miatt rendszeresen kiszárad a bőröm. Régebben ez képes volt olyan mértéket is ölteni, hogy amikor ökölbe szorítottam a kezemet, akkor a hajlatoknál kiserkent a vér.

Nem nagyon használt semmilyen kézkrém, mígnem egy kolléga fel nem hívta a figyelmemet az olivaolaj hihetetlen tulajdonságaira. Minden nap lenyeltem egy kanál olajat (mondjuk lehet salátára is önteni, aki nem szereti az ízét). Már az első alkalom után érezhető volt, hogy kezdett visszaállni a bőröm ruganyossága, megszűnt a vérzés is. 2-3 nap után teljesen eltűnt a száraz bőr a kezeimről. Azóta sem találtam ennél hatékonyabb módszert erre.


További jó egészséget!

Üdvözlettel,
Vajda Zsolt

Telített vagy telítetlen?

Van egészséges zsír?
Telített, vagy telítetlen zsír? Mi a különbség köztük? Miért jó az egyik, és miért káros a másik?

koleszterin

A zsiradékok jelentős energia-forrásként szerepelnek ételeinkben. Magyarország népességének nagy része a szükséges zsiradékot húsok, pástétomok, szalonnák, majd a süteményekben található zsírok formájában veszi magához. Ez nem mondható optimálisnak, és minden bizonnyal ezek mennyisége több, mint a napi kalória-igény maximum 30%-a.
Természetesen szükségünk van a különböző zsírféleségekre az agyműködéshez, a hormonális szabályozáshoz, valamint a sejtmembránok felépítéséhez. De egyáltalán nem mindegy, milyen zsírból fedezzük a szükségletet!
Bizonyára hallottunk már a zsírok kétféle fajtájáról: telített, és telítetlen zsírról, de biztos, hogy el tudjuk különíteni őket, és felismerjük-e élelmiszereinkben azokat?
De mitől telített, vagy telítetlen a zsír? A zsiradékok zsírsavakból állnak, melyek kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek a kémiai kötéseknek a minőségétől függ, hogy a kiszemelt zsír melyik csoportba tartozik. Vannak olyan zsírfélék, melyek zsírmolekulái egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a telített zsírok, és általánosan elmondható róluk, hogy jelentősen károsítják a szív-keringési rendszert (elsősorban azért, mert jóval többet fogyasztunk belőlük a kelleténél). Ez felelős a magas koleszterinszintért, a túlsúlyért, érelzáródásért. Leginkább az állati eredetű zsiradékok tartoznak ide, valamint a növényi eredetű pálmazsír, és kókusz-zsír. Rejtett formában előfordulnak pl. a húskészítményekben, de a kemény sajtokban is. Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten is szilárd halmazállapotúak. Alapból nem volna velük olyan nagy gond, ha betartanánk az optimális arányt, 1:3 a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából. Sajnos manapság kb. 20:1 arány jellemző, és ez jelenti a legnagyobb problémát. Ráadásul a telített zsírok kétszer olyan erős koleszterinszint-növelő hatással bírnak a telítetlen zsírok csökkentő hatásával szemben.

Ennek ellenére sajnos nem mondható el, hogy minden növényi olaj egészséges, hiszen pl. a margarinok feldolgozása közben hidrogenizálják az értékes olajat, aminek így megváltozik a természetes szerkezete. Ez alapján megkülönböztetünk cisz-zsírokat, melyek természetes formájúak, és transz-zsírt, melyek a mesterséges, átalakított zsírféleségek. Lehetőleg kerüljük a transz-zsírokat!

A telítetlen zsírsavak kémiai kötései között legalább egy kettős kötést találunk – egyszeresen telítetlen zsírok-, de akadnak olyanok is, melyek kettő, vagy még több kettős kötéssel rendelkeznek –többszörösen telítetlen zsírok-.

Általában a hidegen sajtolt növényi olajok, és a halolaj bír ilyen kémiai kötéssel. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben. A legegészségesebb képviselői az olíva-, lenmag-, repceolaj, illetve az olajos magvak: dió, mogyoró. Meglepő módon a gyümölcsök, és zöldségek is tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, különösen a bogyós termésűek héjában találunk sokat (alma, körtefélék…)
Összességében elmondható, hogy nagyon jót teszünk szervezetünknek azzal, ha igyekszünk radikálisan átalakítani zsírfogyasztásunkat, és a fogyasztási arányt a telítetlen –cisz- zsírok oldalára billentjük.

 

 

 

ESSZENCIÁLIS ZSÍROK    
 
Esszenciális zsírokat azért nevezik esszenciálisnak, mert a szervezet nem tudja előállítani  azokat, és a táplálékkal kell bevinnünk. Esszenciálisak azaz lényegiek, nélkülözhetetlenek. A szervezetnek esszenciális zsírsavakra van szüksége. Az esszenciális zsírsavak elengedhetetlenek az egészség megőrzéséhez és ezek a sejtfalakat erősítő zsírok építőelemei. 

 

A többszörösen telítetlen zsírok, például:
a lenolaj
a borágó olaj,
a ligetszépe olaj,
a szőlőmag olaj,
és a kendermag olaj
 
Az esszenciális zsírok elősegítik a sejtmembránok felépülését, szerepet játszanak a hormonok termelődésében, megkötik és eltávolítják a savakat. A legtöbb olaj egyaránt tartalmaz egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat. 
 
Amelyekben az egyszeresen telítetlenek zsírsavak dominálnak, ugyancsak jótékonyak mint például: 
- az olívaolaj, 
- a nyers dió olaj
- az avokádó olaj
Ezeket a sejtek energia termelésére használják, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk ezeket hasznosítja energiaforrásként, és nem a cukrokat, amikor végül kialakul az egyensúly.
 
Az esszenciális zsírsavak erősítik az immunrendszer sejtjeit, síkosítják az ízületek felszínét, „leszigetelik” a testet, ezzel megakadályozva a hőveszteséget, továbbá energiát biztosítanak. Emellett a szervezet a hormonszerű prosztaglandinok termelésére használja fel őket, amelyek védelmet nyújtanak a szívbetegséggel, a szélütéssel, a magas vérnyomással, az érelmeszesedéssel, valamint a trombózissal szemben. De ezek szükségesek az energiatermelő anyagcseréhez és az immunrendszer egészségének megőrzéséhez is. Az esszenciális zsírsavak enyhítik az ízületi gyulladás, az asztma, a premenstruális szindróma, az allergiák, a bőrproblémák és bizonyos magatartászavarok tüneteit, valamint javítják az agyműködést is. (Forrás: lugositas.info)  

 

 
 

 

Sárgarépa Gyógyitó Hatása

 
 
A sárgarépa az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Több változatát termelték ki szerte a világban. A legjobb az, amelynek szép narancs színe van, az tartalmaz ugyanis legtöbb karotint, az A vitamin, elő-vitaminját. Táplálékunk szerves része. Fogyasztjuk főve, illetve párolva, vagy salátakeverékhez, de leghatásosabb nyersen a kicentrifugázott leve.
 
Tápértéke:
A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elő vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk.
 
Gyógyhatása:
A gyermekkor első zöldség léje. A baba cumisüvegből tejjel vegyítve fogyaszthatja, természetesen egy év kor felett. Még korábbra tekintve, a terhes anyának is ajánlatos a sárgarépa lé fogyasztása, valamint a szoptatós kismamának. Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Számos más zöldségféle kiegészítőjeként használjuk, illetve azért, hogy javítsa az ízt. Általános gyógyhatását a nagymennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetővé, a vér savtalanítását segíti elő. Ezért nehéz különválasztani egyedi hatásokra. Gyógyítása láncszerű, amilyen csak a betegség lehet. Az éhséget jól csillapítja, így hatásosan lehet használni a fogyókúrázóknak, vagy azoknak akik megszokásból rágnak valamit.
 
Máj tisztítás:
 
A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni ezeket a fémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.
 
Bőrkiütés:
Azt is mondhatjuk, hogy a bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszantartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás, vagy a mérgező fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát leküzdjük, bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a sárgarépa B vitaminjai is.
 
Rák:
 
Általánosságban a gyulladás az, amelyre gyógyítólag hat a sárgarépa-lé, s ide tartozik a fertőzés is. A rákos daganatok közül a leghatásosabb a tüdőrákra. Kísérletekkel bebizonyították, azt is, hogy azok számára akik sokat dohányoznak az A vitamin szedése meghosszabbítja az életet. Csak azok kapnak enyhülést, akik az A vitamint a természetes alakban, illetve az elővitaminban fogyasztják. A dohányosoknak ugyan nincs sok mentségük, de ha könnyíteni akarnak a jövő kilátásukon legjobb, ha naponta elfogyasztanak egy pohár friss sárgarépa-lét. Természetesen ez sem lehet mindenkinél garancia.
 
Emésztés, hasnyálmirigy:
 
Az emésztésben a sárgarépa-lé hatékonyan vesz részt, tisztítja a beleket, és serkenti a mellékvesék munkáját, s ezáltal a hasnyálmirigy működését is.
 
Izületi gyulladás:
 
Bármelyik fajtája az önpusztító betegségeknek sikeresen gyógyítható sárgarépa lével, mert savtalanítja a vért. Az arthritis támadhat a csuklókban, izmokban, vesében stb. A sárgarépa összetétele ideális, ezeknek a betegségeknek a leküzdésére.

Látási zavarok:
 
Nem szabad megfeledkeznünk a látási zavarokról. Enyhítésére, megszüntetésére, fogyasszunk sárgarépa-lét. Segít a szürkületi vakság legyőzésében, stb.
 
Elkészítési mód:
Az egyik legkellemesebb zöldség italunk. Ezért gyakran használjuk más zöldséggel keverve, vagy azért, hogy enyhítse annak tömény hatását. Így például a káposzta-félékkel jó kombinációt ad a vértisztító hatásával, úgy a látási zavarok leküzdésére, mint a vesebántalmak gyógyítására. Arról se feledkezzünk meg, hogy a karotin, az A vitamin nem oldódik vízben, tehát a jobb felszívódásához ajánlatos, a búzacsíra olaj, vagy más esszenciális zsír fogyasztása.
 
A régi korokban az a "hír járta", hogy a sok sárgarépa fogyasztástól meg lehet tanulni fütyülni.

 

 

A pajzsmirigy egészségét védő étrend

Van egyáltalán ilyen étrend?- kérdezhetnénk. A határozott válasz, hogy igen. Manapság, amikor a pajzsmirigy betegségek soha nem látott növekedésével szembesülünk (pl. Hashimoto thyreoiditis), joggal merül fel a kérdés, miért van ez így?

A pajzsmirigy az élethez nélkülözhetetlen endokrin szervünk, ami ha elpusztul, akkor egész életen át hormonpótlásra szorulunk, mert a pajzsmirigy hormonjai nélkül élni nem lehet.

Nézzük meg ennek a diétának az elemeit.

1, Tojássárgája, máj, vaj, csukamáj olaj, csontvelő, kókusz. Ezek az ételek nagyon sok diétában tiltó listán vannak, pedig  a pajzsmirigy egészségéhez nélkülözhetetlenek. Miért? Azért, mert nagy mennyiségben tartalmaznak jódot, cinket, szelént, rezet, mangánt, krómot és vanádiumot. 
Ezek a nyomelemek létfontosságúak a pajzsmirigy épsége szempontjából.

2, El kellene távolítani az amalgámot a fogtöméseinkből, mert a belőlük kioldódó higany toxikus a pajzsmirigyre. A magas higany tartalmú ételek sem jók (pl. tengeri halak).

3, Napi 1000 mg C-vitamin fogyasztása (némileg csökkenti a szérum vas szintjét, ami a pajzsmirigy szempontjából kívánatos). 

4. Rendszeres véradás: főleg férfiaknál, akik amúgy is hajlamosabbak a vas felhalmozására (nőkben a menstruációs vérveszteség miatt a reproduktív korban inkább a vashiány enyhe formája a jellemző).

A Jód kétélű fegyver. A hiánya, de a túlzott mennyisége is károsítja a pajzsmirigyet. Japánban pl. nagyon magas a jód bevitel a sok tengeri hínár és halfogyasztás miatt, mégis a Hashimoto betegség előfordulása meglehetősen gyakori. 

Ma a Hashimoto thyreoiditist autoimmun betegségnek tartjuk: anti TPO titer magas (thyreoperoxidáz enzim),  anti TG szint is magas (thyreoglobulin elleni antitest), míg a TSH szint attól függ, hogy a betegség melyik stádiumában vagyunk.

A betegség elejét a pajzsmirigy túlműködése jellemzi, a TSH ilyenkor alacsony, majd a TSH átmenetileg normalizálódik, végül a mirigy pusztulásával párhuzamosan egyre magasabb értékeket vesz fel.

A pajzsmirigy betegség okai és kezelése kókuszolajjal!

Az egészséges pajzsmirigy és a kókuszolaj.


A pajzsmirigy betegség is kezelhető kókuszolajjal

Egyre több ember tapasztal magán olyan tüneteket, mint a hideg végtagok, állandó hidegérzés és fázékonyság, fejfájás, álmatlanság, száraz bőr, duzzadt szemek, izületi fájdalmak, fáradékonyság, székrekedés és súlygyarapodás. Sajnos ezek a tünetek sokszor uralhatatlanok és nem is sejtjük, hogy a pajzsmirigy rendellenes működése áll a háttérben. Pedig a pajzsmirigy alulműködése nem játék, hanem igenis komoly probléma. érdemes lenne tisztázni, hogy miről is van pontosan szó.


A pajzsmirigy és annak működése

 A pajzsmirigy a légcső, illetve a gége előtt elhelyezkedő szerv, mely egy olyan belső elválasztású mirigy, ami lebenyekből épül fel. A pajzsmirigy két hormont termel a trijód-tironint és a tiroxint. Ezek általános hatású, a test egészére ható hormonok, melyek fő feladata a mitokondriumok működésének fokozása. Vagyis ezek a hormonok növelik az energiatermelést és az oxigénfogyasztást. A T3 és T4 hormonok - így is nevezik őket - elengedhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszer megfelelő működéséhez és kialakulásához. (A fiatalkori tiroxinhiány súlyos szellemi-testi visszamaradottsághoz kreténizmushoz vezet.)

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy hormonjainak termelődés elégtelen. És mivel ezek a hormonok gyakorlatilag minden szervrendszerre hatnak, ezért igen szerteágató tünettana van e betegségnek. Mivel a pajzsmirigy az anyagcseréért is felelős, ezért alulműködése az anyagcsere lelassulását eredményezi, melynek tünete a székrekedés, a fáradékonyság, az ingerlékenység stb. E betegség az esetek többségében lappangva jelentkezik és igen nehéz felismerni, mivel tünetei nem jellegzetesek: kezdetben csak egyszerűen rossz közérzetet tapasztal a páciens. A többi tünet fokozatosan, egyénenként változó sorrendben alakul ki. A pajzsmirigy-alulműködéstől szenvedő beteg hrtelen súlygyarapodást tapasztal magán. A kutatások arra a tényre utalnak, hogy ma az alulműködő pajzsmirigy lehet a súlyproblémák első számú oka, különösen a nők körében. (Az amerikai népesség 65 százaléka túlsúlyos, 30 százaléka klinikailag elhízott.)

A pajzsmirigy betegségnek az általános tünetei a következők: száraz bőr, hideg végtagok, testszerte jelentkező duzzanatok (főleg az arc és szem körül), folytonos hidegérzet, fázékonyság, testszőrzet ritkulása, hajhullás, kopaszság, szellemi működés hanyatlása, memória romlása, libidó csökkenése, székrekedés, rossz étvágy, elhízás, rekedt hang, lassú szívverés, hallásromlás, koleszterinszint-emelkedés. Persze nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, éppen ezért nehéz diagnosztizálni.

Azonban ha a diagnózis már megvan, akkor a betegséget kezelni kell. A kezelés pedig élethosszig tartó hormonpótlással történik. Azonban van más megoldás is: a kókuszolaj. Erről a természetes anyagról hamarosan szót ejtünk.


Egyre több a pajzsmirigyes megbetegedés... Mi ennek az oka?

 Több kutatás igazolta, hogy a pajzsmirigy működése és a táplálkozás szoros kapcsolatban áll egymással. A pajzsmirigy csak úgy képes előállítani a megfelelő mennyiségű T3 és T4 hormonokat, ha táplálékunk jódtartalma elegendő. A pajzsmirigy a jódot kiszűri a véráramból és ezután ebből tiroxint és trijód-tironint állít elő. Azonban ha nincs jód, akkor nincsenek hormonok sem. Évtizedek óta ismert, hogy az alacsony jódbevitel csökkent pajzsmirigy működéshez és végül golyvához vezet. Kezdetben a jódozott sót szánták e probléma megoldásának, de nem ez volt a teljes válasz, ugyanis jó néhány olyan élelmiszert ismerünk, amely golyvát okoz azáltal, hogy blokkolja a jódfelvételt. Két ilyen meglehetősen gyakori az amerikaiak étrendjében — a mogyoró és a mogyoróvaj, valamint a – leginkább félkész ételekben, mint szerkezeti növényi protein alkalmazott – szójabab és a szójaolaj.

De nemcsak ez a négy élelmiszer gátolja a a pajzsmirigy normális működését. sajnos az iparosodás óta folyamatosan változnak étkezési szokásaink. Egyre több feldolgozott ételt fogyasztunk: hidrogénezett tejet, finomított cukrot, finomított lisztet, félkész és készételeket. Ezek az ételek nagyon kimerítők a pajzsmirigy számára, és mi nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.

De nemcsak az agyonkezelt élelmiszerek jelentenek komoly gondot a pajzsmirigyünk számára, hanem a környezeti ártalmak is: egyre több a kémiai szennyezőanyag, rovarirtók, higany, fluor világunkban. A fluor például a fogainkat ugyan kifehéríti, viszont pajzsmirigyünket alacsony működési fokozatba kényszeríti. Emellett a higany is csökkentheti a pajzsmirigyfunkciót, mert kiszorítja a szeléniumot, ami nyomelemként a T4 hormon T3-má alakulásában tölt be fontos szerepet.

És még az étkezési olajok és zsiradékok nem megfelelő használata is nagyban akadályozhatja a pajzsmirigy helyes működését. Erre a kérdésre érdemes egy kicsit részletesebben kitérnünk.


Az igazság a zsírokról és az olajokról

 Mára már tényként áll előttünk, ami néhány éve még csak találgatás és feltételezés volt: sok étkezési olaj képes negatívan hatni a pajzsmirigy működésére. Ezeket az anyagokat mindennap használjuk anélkül, hogy különösebben elgondolkoznánk azok egészségre gyakorolt hatásairól. A múlt században váltak divatossá a növényi étolajok, melyek nagyrészt telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Sajnosmára kiderült, hogy ezek a pajzsmirigynek leginkább ártó olajok.

Ezek az olajok jórészt omega-3-6-9 zsírsavakat tartalmaznak, melyek valóban nagyon egészségesek hidegen, de sütés után darabjaira esnek szét, mivel szerkezetük nem stabil, így a pajzsmirigyet is képesek gyengíteni. ezek az olajak - napraforgó, olíva - már 50 Celsius-fok felett elveszítik jó tulajdonságaikat és káros anyagokkal gyengítik a szervezetet és csökkentik a pajzsmirigy működését.

Emellett van még egy olyan élelmiszer, mely igen veszélyes a pajzsmirigyre: ez pedig a szójabab, melyet a második világháború után kezdtek el nagyarányban termeszteni az Egyesült Államokban. Nem is gondolnánk, hogy milyen sokszor találkozunk ezzel az anyaggal: szinte az összes hidrogénezett olaj, mint például a margarin és a főzővaj is szójaolajból készül. Manapság már csaknem lehetetlen étteremben olyan ételt enni vagy olyan előrecsomagolt készételt vásárolni, amelynek összetevői között ne szerepelne a szójaolaj. A címkén gyakran csak ez áll: „növényi olaj”.

Dr. Ray Peat, egy hormonokkal foglalkozó fiziológus azt állítja, hogy az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak gyors betörése az étkezési kultúrába sok hormonális változást is hozott magával. Így szól ezekről a zsírsavakról: “ A [többszörösen telítetlen olajok] legjobban megértett hatása az, ahogyan beleavatkoznak a pajzsmirigy működésébe. A telítetlen olajok gátolják a pajzsmirigy hormonkiválasztását, azok mozgását a keringési rendszerben, valamint a szöveti válaszreakciót ezekre a hormonokra. Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje elégtelen, a test általában kiszolgáltatott a magas ösztrogénszintnek. A pajzsmirigy hormonjai alapvetők a progeszteron és a pregnenolon „védőhormonok” termelődésében, így ezek szintje lecsökkent, ha bármi is gátolja a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigyhormonok szükségesek a koleszterin felhasználásához és lebontásához is, így ha bármi akadályozza a pajzsmirigy normális funkcióját, nagy valószínűséggel a koleszterinszint is megemelkedik.”

De a telített zsírsavak is ugyanilyen károsak a pajzsmirigyre. Például a 40-es években divatba jövő disznózsír nagyon megterheli az emésztőszervrendszert, növeli a koleszterinszintet és érelmeszesedést valamint más szív- és érrendszeri gondokat is okoz. De akkor mégis mi a megoldás?

 
A megoldás: kókuszolaj

 

 A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakat tartalmaz, mégis egészséges. És a pajzsmirigy-alulműködést is hatékonyan lehet vele kezelni. Közepesen hosszú szénláncokból épül fel, melyekről fontos tudni, hogy fokozzák az anyagcserét és így elősegítik a fogyást. Ezenkívül az anyagcsere fokozásával ahhoz is hozzájárul, hogy testhőmérsékletünk újra elérje a normális intervallumot.

És miért előnyös a közepesen hosszú szénlánc? A növényi olajokban hosszúláncú zsírsavak találhatóak, melyek igen könnyen oxidálódnak és avassá válnak. Ezért van az, hogy az élelmiszergyártók finomítják ezeket az olajokat (hidrogénezés), hogy tovább megőrizzék a minőségüket. Azonban ezzel az eljárással az a gond, hogy rengeteg transz-zsír képződik a folyamat során. A transz-zsírok pedig különösen károsak a szövetekre és a pajzsmirigy működését is negatívan befolyásolják. Azonban a kókuszolajnál minden máshogyan van: a rövid szénláncú zsírsavak stabilak és ellenállnak az oxidációnak, ezért NEM KÁROSAK AZ EGÉSZSÉGRE.

 

Lendület az epének -Természetes gyógyírek

A hűvösebb hónapokban, különösen télen általában nehezebb ételeket kívánunk és fogyasztunk. Ezért májunknak és epénknek rendre túlóráznia kell, ha fel akarja dolgozni a vajas süteményeket, a töltött libát, a disznótorosról nem is beszélve... Jó hír, hogy a gyógynövények segítségükre lehetnek a zsír könynyebb emésztésében.

   
 

Epefolyadékunkat májunk állítja elő. Naponta körülbelül félliternyit termel belőle, attól függően, hogy mit és mennyit eszünk. Májunkból az epe az epevezetéken keresztül az epehólyagunkba folyik, ahol besűrítve várja, hogy étkezéskor a vékonybélbe juthasson. Ekkor az epesavak is a bélbe ürülnek, s a zsírt kis cseppekbe burkolják, hogy enzimjeink ezután könynyebben elbánhassanak velük, könnyű legyen az emésztés.

Zsír - teher a bélnek

Ha májunk a szükségesnél kevesebb epét termel, emésztési zavaraink keletkezhetnek hasunk felső részében. Ilyen például a puffadás, a gyomorfájdalom, a teltségérzet, a szélgörcs és az émelygés is. Ilyen esetekben minimálisra kell csökkentenünk zsírfogyasztásunkat.

Görcsös panaszaink ezzel szemben akkor keletkeznek, amikor epénk ürülni szeretne, de nem tud, mert az epevezetékünkben kő vagy "dara" állja el az útját.

FONTOS! Bármilyenek is legyenek panaszaink, ha a jellegtelen felsőhasi fájdalmaink gyakran viszszatérnek, mindenképpen ajánlott felkeresnünk háziorvosunkat vagy egy gyomor-bél specialistát. Ha a kivizsgálásunk során kiderül, hogy nincs semmilyen komoly betegségünk, mint például epekő, epecsatorna-elzáródás vagy epevezeték-gyulladás, akkor panaszaink megelőzése érdekében nyugodt szívvel nyúlhatunk epegyógyszerek után.

Segítség a teltségérzet ellen

Sok növényi alapú gyógykészítmény kapható a kereskedésekben epeterapeutikumként.

Az articsókalevelei például májunkat epetermelésre serkentik. Ezt a hatást a keserű ízű hatóanyagok biztosítják.

A gyermekláncfű, az üröm, azördögkaromés a cickafark is kitűnnek keserűanyag-tartalmukkal, így jó szolgálatot tehetnek enyhébb epebántalmak esetén.

Keserű gyógynövényeket többféle formában forgalmaznak a gyógyszertárak: teák, cseppek, ivólevek sokasága közül választhatunk. Előnyük, hogy keserű ízük már a szájunkban elindítja az emésztőnedvek termelődését, és ezzel serkentik az étvágyat. Fél órával étkezés előtt alkalmazva különösen jó hatást fejtenek ki étvágytalanság esetén. A teltségérzet ellen természetesen étkezés után alkalmazhatóak. A keserű alapanyagú kapszulák és drazsék előnye, hogy nem érezzük az ízüket.

A jávai sárgagyökér gyökérszára ugyan nem tartalmaz keserűanyagot, viszont sok olyan illóolaj van benne, ami epetermelésre serkenti májunkat.

A vérehulló fecskefű már egészen másként hat: ellazítja az epehólyagunkat és az epevezetékünket körülvevő izmokat, így az epe könynyebben áramolhat. Ez a növény különösen alkalmas a gyomor-bél panaszok enyhítésére.

A mentalevelek és a kömény ugyancsak görcsoldó hatásúak, ezért alkalmasak az enyhébb panaszok kezelésére.

Hogyan kell megóvnunk a májunkat?

 

Fáradékonyság, ingerlékenység, fejfájás, sápadt arc, emésztési problémák – ezekkel a problémákkal a 21. század embere nap mint nap találkozik. A helytelen táplálkozás, hibás életmód, környezeti ártalmak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezetünkben káros anyagok gyűlnek össze, amelyek pedig elősegítik a felsorolt tünetek kialakulását. A felhalmozott méreganyagokat az egyik legfontosabb feladatot ellátó szervünk, a májunk áldozatos munkája távolítja el szervezetünkből. A legkevesebb tehát, amit tehetünk, hogy segítjük májunk működését, óvjuk azt, például a méregtelenítéssel. Ám mindennek az alapja az, hogy felismerjük és elhatározzuk: változtatni kell!

 

 Túlterhelt májunk

  2012-08-03 15:54:23, péntek
 
  Gyuri bácsi a füvesember tanácsai :
Az ünnepek, családi rendezvények, baráti összejövetelek alatti nagy evések és esetenként a szokásosnál talán több alkohol fogyasztása igen megterheli májunkat.

Ezt a nagy terjedelmű, igen fontos szervünket nevezhetjük a test központi laboratóriumának is. Súlya eléri az 1,2-1,5 kilogrammot, tehát a test legnagyobb szerve. Funkciói számosak, legfontosabb a méregtelenítés. Minden, amit megeszünk, megiszunk a májunkon halad keresztül, ami szétválogatja, osztályozza a táplálékot. Részt vesz a szénhidrát szintézisben, képes az elraktározott szénhidrátot “előhívni" a szervezetből. Naponta kb. 1 liter epét állít elő, mely kiválasztja a méreganyagokat és segít a zsíros ételek emésztésében. A máj a véralvadáshoz és az immunrendszer működéséhez szükséges fehérjéket állítja elő, szabályozza a kálcium szintjét a szervezetben, fontos szerepe van az ásványi anyag és vitamin anyagcserében.

Jól terhelhető, türelmes szervünk, viszont ha jelét adja betegségének, azt komolyan kell venni. A fejfájás, fáradtság a máj gyengeségére utalhat. Az ünnepek után ajánlatos egy tisztító kúrát végezni, hogy segítsünk májunknak a méregtelenítésben. Ehhez olyan gyógynövényekre van szükség, melyek serkentik az epetermelést, segítik a salakanyagok lebontását.

Ilyenek a gyermekláncfű, a katáng, a máriatövis, a bodzavirág, a fekete ribizli, a dió, az ezerjófű, a csalán.

Általában is érvényes, hogy minden keserű anyagot tartalmazó tápláléknövény hasznos erre a célra, például a cikória, az articsóka, a torma és a fekete retek. Jó hatású a kömény, a mustár, a gyömbér, a menta és a fokhagyma.


Gyógyteából napi egy csészével igyanak 4 héten keresztül reggel éhgyomorra. Mivel ezek a növények keserűek, tanácsolom langyosan, nem hidegen fogyasztani őket. A tisztító kúra alatt koplaljanak is kicsit, ne egyenek zsírosakat, élesztős termékeket, olajban vagy zsírban sült ételeket. Kerüljék a túlzott kávé és alkohol fogyasztást, a csokoládét és a majonézes készítményeket.
Forrás: gyorgytea ˙
  • Gránátalma

 

A gránátalmát az emberiség egy része évszázadok óta kedvelt gyümölcsként tartja számon, főként gyógyító tulajdonságai és finom, fanyar íze miatt. Az ősi Kínában, Görögországban és a Közel-Keleten a termékenység szimbóluma volt a természet ezen rubinvörös csodája, mely rendkívül gazdag polifenolokban és hozzájárul a hosszú, egészséges élethez.

A gránátalma szezonja szeptembertől februárig tart.

A gránátalma tartalmaz:

-    antioxidáns vegyületeket
-    vitaminokat (pl. B5 vitamin)
-    ásványi anyagokat
-    káliumot
-    folsavat
-    rostokat

A gyümölcs héja rendkívül értékes, mivel sok C-vitamint, A-vitamint és vasat is tartalmaz.

A gránátalma antioxidáns hatása erősebb, mint a narancsé, grapefruité, áfonyáé, szőlőé. Az antioxidánsok rendkívül fontos vegyületek, elsődleges szerepük, hogy felvegyék a harcot a káros szabad gyökökkel szemben, amik képesek károsítani a sejtek DNS-ét és sejtmembránját.

A gránátalmában található polifenolok közül a három legfontosabb a tanninok, antocianidinek és az ellágsav. A kutatók ezeknek az összetevőknek, a „három muskétásnak” tulajdonítják a gránátalma anti-tumor tulajdonságát. Két tanulmány szerint is a gránátalma lé kedvező hatású lehet prosztatarákban. Más kutatások cukorbetegségben, megfázásban és arterioszklerózisban mutatták ki pozitív tulajdonságait.

Az indiai Ayurveda évszázadokon át az egyik legfontosabb „csodaszerként” tartotta számon a gránátalmát az alábbi betegségekben, illetve állapotokban: rák, elhízás, cukorbetegség, szívbetegségek.

A gránátalma magja is nagyon értékes, a belőle sajtolt olaj gyulladáscsökkentő hatású, valamint számos kozmetikum szerves részét képezi.

 

Segítve és támogatva azokat az embereket, akik

figyelnek az egészségükre a

rohanó világunkban is... Tippek és Tanácsok az

egészség megőrzésére...

Különböző méregtelenítő kúrák, diéták, étrendek...


Milyen szerepe van az antioxidánsoknak a

betegségek megelőzésében?

 

Sok szó esik manapság az oxidatív szabad gyökök egészségkárosító hatásáról és az antioxidánsok egészségvédő szerepéről. De tudjuk-e, hogy valójában mik is azok az antioxidánsok, és miért állítják a tudósok, hogy többre lenne szükségünk belőlük?

A jobb megértés kedvéért képzeljünk el egy szép új fényes szöget. Ha kint hagyjuk a szélben, esőben, mi történik vele? Rövid idő alatt úgy megrozsdásodik (oxidálódik), hogy rá se ismerünk. De ha oxidáció gátlóval vonjuk be, olyan marad, mint az új.

Szervezetünk reakciója

Mi köze van mindennek a szervezetünkhöz? A sejtjeink tápanyagokat égetnek, s az oxidáció melléktermékei az úgynevezett szabad gyökök, melyek éppoly veszélyesek lehetnek, mint a vasnak a rozsda.

Szabad gyökök a szervezet természetes anyagcsere-folyamataiban is képződnek, de mennyiségüket a környezetszennyező kémiai anyagok, a dohányzás, sőt a napfény is fokozza. Az egészséges szervezet képes megbirkózni a szabad gyökök állandó támadásával, mert megfelelő védelmi rendszerekkel, ún. szabadgyök-fogó enzimrendszerekkel rendelkezik. A betegségekben legyengült, idősebb szervezet azonban kevesebb antioxidánst állít elő, és így szabad teret enged a szabad gyökök egészségkárosító hatásának.

A szabad gyökök sok betegség keletkezésében játszanak szerepet. Aktívan részt vesznek a sejtek öregedési folyamataiban, a gyulladás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, többfajta májbetegség kialakulásában, és nem utolsósorban: a rák keletkezésében is. Érthető hát, hogy a szabad gyökök ellen ható antioxidánsok milyen fontos szerepet játszanak mindezen betegségek megelőzésében, illetve gyógyításában.

A legfontosabb antioxidánsok

A legfontosabb antioxidánsok: az A-, C- és E-vitamin,  a szelén, valamint a flavonoidok

Az A-vitamin, illetve előanyaga, a béta-karotin antioxidáns hatása mellett bőrvédő, vagyis gátolja az ultraibolya sugarak károsító hatását.

A C-vitamin amellett, hogy fontos antioxidáns enzimrendszerek alkotórésze, erősíti az immunrendszert, védi a sejtmembránt, védelmet nyújt a stresszel és a rákkeltő anyagokkal szemben.

A szelén fontos szabadgyök-fogó enzimrendszerek alkotórésze. Hiánya bizonyítottan szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek keletkezésében, sőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 27 országra kiterjedő vizsgálata szerint a daganatos betegek szinte mindig szelénhiányban szenvednek.

Az E-vitamin meggátolja az A- és C-vitamin, valamint a szelén oxidációját, így azok tovább maradnak hatékonyak a szervezetben. Ezenkívül immunerősítő, membránvédő hatása is van.

Mik is azok a flavonoidok?

Antioxidáns tulajdonságú, természetes növényi anyagok. Kizárólag növényi forrásból juthatunk hozzá. A sötétbogyós gyümölcsök különösen magas flavonoid tartalommal rendelkeznek.

Legfontosabb tulajdonságai:

- semlegesíti a káros szabadgyököket,

- lassítják az öregedéssel járó folyamatokat,

- fokozzák az immunrendszer működését,

- antibakteriális és antivirális tulajdonságúak,

- asztmaellenes és antiallergén hatásúak,

- segítik a betegségek utáni rehabilitációt,

- kedvezően hatnak a keringési rendszer működésére,

- csökkentik a trombózis kockázatát,

- fontos szerepük van a daganatos betegségek megelőzésében,

- csökkentik a cukorbetegség szövődményeit,

- gyulladáscsökkentő hatásuk van,

- növelik az ösztrogén aktivitást.

Kiknek, illetve mikor ajánlott antioxidánsok szedése?

Mindenkinek, aki érelmeszesedésben, koszorúér-betegségben, magas vérnyomásban szenved (de természetesen nem helyettesíti a gyógyszereket!), hogy ezzel is megakadályozza a betegség további súlyosbodását. Rákos betegeknek műtéti, sugár- vagy gyógyszeres kezelés kiegészítésére, a kiújulás megelőzésére. Ajánlatos továbbá kúraszerű szedése, megelőzés céljából, a nyári napozás idején, illetve azoknak, akik fokozottan vannak kitéve szabadgyök-képződésnek, pl. dohányosoknak. Azoknak is javallt, akik lakóhelyükön vagy munkahelyükön jelentősebb környezetszennyezésnek vannak kitéve.

 

 

 

 

forrás: Dr.VallóÁgnes
belgyógyász szakorvos Patika magazin

 

A ZÖLDSÉGEK ÉS A GYÜMÖLCSÖK SZEREPE A TÁPLÁLKOZÁSBAN
Dr Barna Mária
Az egészséges táplálkozás ismérvei: a változatosság, a kiegyensúlyozottság és a
mérsékletesség. Az étrendet az élelmiszerek széles skálájából, az 5 alap élelmiszercsoport
mindegyikéből, megfelelő mennyiségben és arányban kell összeállítani, hogy a szervezet
valamennyi szükséges tápanyagot megkapja. Ugyanis az egyes élelmiszerek sokféle
tápanyagot tartalmaznak, és a különféle tápanyagok sokféle élelmiszerben megtalálhatók, de
nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amely valamennyi szükséges tápanyagot megfelelő
mennyiségben és arányban tartalmazná.
1.táblázat
Az egyes élelmiszercsoportokra legjellemzőbb tápanyagok /2/
1. Cereáliák: szénhidrát, élelmi rost, fehérje, EFA esszenciális zsírsavak; K, Mg, Se, Zn,
J, Fe, Cr; B1,B2, B6, E vitamin, niacin
2. Gyümölcsök, zöldségek: C-vitamin, ß-karotin, folsav, K, Ca, Mg, Fe flavonoidok,
rost, stb
3. Hús és alternatívái: fehérje, zsír; B2, B6, B12, A vitamin; Fe, Zn, Se, Cu, K, P
4. Tej és tejtermékek: fehérje, szénhidrát; A, D, B2, B6, B12 vitamin; Ca, K. P, J
5. Zsiradékok: energiát szolgáltat; EFA; A, D,E vitamin.
Az orvostudomány egyik nagy kihívása az, hogy hogyan tudjuk megelőzni a nagy halálozású
krónikus megbetegedéseket. Régen ismert, hogy kialakulásukért kb.70%-ban táplálkozási és
környezeti, valamint magatartási, életmódbeli tényezők a felelősek. Más szavakkal a
krónikus megbetegedések kialakulása nagyrészt azon múlik, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit
lélegzünk be és hogyan töltjük szabadidőnket. A táplálkozás nem az egyedüli
kockázathordozó, de az általánosan elfogadott, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, kellően
változatos, ugyanakkor mérsékletes táplálkozással a krónikus megbetegedések kockázata 30-
35%-kal csökkenthető.
Magyarországon a halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri megbetegedések
okozzák, vagyis minden második ember szív és érrendszeri megbetegedés következtében hal
meg, ez az EU átlag közel duplája.
A kockázati tényezők közül a legfontosabbak a következők:
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• zsíranyagcsere betegség
• elhízás
• dohányzás
• alkoholizmus
• egészségtelen táplálkozás
• mozgásszegény életmód
Az egészséges táplálkozás megfelel a prevenciós elvárásoknak. Annak előrebocsátása után,
hogy nemcsak az egyes élelmiszerek vagy tápanyagok hiányos vagy többlet bevitelének,
hanem a táplálkozás és az életmód egészének van döntő befolyása a krónikus
megbetegedések kockázatának csökkentésére, a jelen dolgozat a zöldségek és gyümölcsök
táplálkozás-élettani szerepével foglalkozik.
Keringési betegségek
Számos vizsgálatban szignifikáns, fordított irányú összefüggést mutattak ki a zöldségek és
gyümölcsök fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. Joshipura 124 399
egyénre kiterjedő vizsgálatában (közülük 82 251 volt nő, 42 148 férfi) igazolta a coronaria
betegség kockázatának a csökkenését. Elsősorban a nagy C-vitamin tartalmú, zöldleveles
zöldségeket találták különösen kedvezőnek /10/.
Nagy epidemiológiai vizsgálatok sora bizonyította a zöldség - és gyümölcsfogyasztás pozitív
szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében /3, 9, 13, 14/.
A diófélék fogyasztásának szerepét külön is vizsgálták, és fordított összefüggést mutattak ki a
diófélék fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. A preventív hatás a diófélék
kedvező zsírsavösszetételével hozható összefüggésbe; sok egyszeresen telítetlen zsírsavat
tartalmaznak, és esszenciális zsírsavtartalmuk is magas /1, 8, 12/.
A zöldségek és gyümölcsök számos vitamint és ásványi anyagot és értékes antioxidánsokat
tartalmaznak, de egyéb non-nutritív védőanyagokban, fitokemikáliákban is gazdagok,
amelyek jelentős szerepet játszanak a kockázatcsökkentésben.
A természetes antioxidánsokról :
C-vitamin
E-vitamin
ß-karotin
tudjuk, hogy csökkentik az ISzB kockázatát.
Nagy epidemiológiai vizsgálatokban mutatták ki, hogy fordított összefüggés van pl. a
flavonoid bevitel és a coronariabetegség kockázata között is /7, 11, 17/.
A szabadgyök reakciók szerepének felismerése az érrendszeri és daganatos valamint más
degeneratív megbetegedések keletkezésében megnövelte az antioxidánsok jelentőségét /15,
16/.
Mik azok a szabadgyökök ?
• egy vagy több párosítatlan elektront tartalmazó
• rendkívül aktív molekulák,
• hasznosak: pl. bakteriális fertőzések leküzdésében
• túlzott számban: károsítják a sejteket, LPO-t (lipid-peroxidáció) indítanak el
• megnövelik a degeneratív megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
Szervezetünkben állandóan képződnek szabadgyökök. Részt vesznek a sejtműködés
szabályozásában, a sejten belüli jelzések továbbításában, a védekezést szolgáló gyulladásos
folyamatokban stb. Túlzott felszaporodásuk sejtkárosodást okozhat, és elősegíti a degeneratív
megbetegedések kialakulását pl.: szív- és érrendszeri, daganatos, idegrendszeri
megbetegedések kialakulását, gyorsítja az öregedési folyamatokat, növeli az oxidációs
folyamatokat, elősegíti a szürke hályog keletkezését stb..

 

Segítve és támogatva azokat az embereket, akik figyelnek az egészségükre a

rohanó világunkban is... Tippek és Tanácsok az egészség megőrzésére...

Különböző méregtelenítő kúrák, diéták, étrendek...

"A folyadékfogyasztás jelentősége - Igyunk sok vizet

 
 
 
 

""Egészséges felnőtt embernek kb. 1,5-2 l folyadék fogyasztására van szüksége naponta. A szervezet víztartalma a korral előre haladva egyre csökken. A kiszáradásra leginkább a gyerekek és az idősek érzékenyek.

A víz a szerepe a szervezet működésében - vérkeringés, vér összetétele
- vérnyomás
- sav-bázis egyensúly
- ozmotikus nyomás
- a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldása

A folyadékfelvétel és -leadás az egészséges szervezetben egyensúlyban van. Az egyensúlyi állapotot számos tényező befolyásolja, mint például nehéz fizikai megterhelés, sporttevékenység, izzadás (napozás, szauna), éghajlat, külső hőmérséklet, és bizonyos állapotok (láz, hasmenés, hányás). A napi folyadékszükséglet biztosítására a legalkalmasabb a víz, ásványvíz, tea, gyümölcs- és zöldséglevek, tej, tejes italok.

A nyári nagy melegben különösen nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő mennyiségű folyadék pótlására. A fokozott izzadással járó nyári elfoglaltságok, pl. napozás, kirándulás, túrázás, megnövelik a szervezet folyadék és ásványi anyag szükségletét.

A csapvízzel csak folyadékot, az ásványvizekkel folyadékot és ásványi anyagokat juttatunk a szervezetünkbe. A gyümölcs- és zöldséglevek, valamint a tej azon kívül, hogy szerepet játszanak a folyadékpótlásban, vitaminokat, energiát, szénhidrátot, valamint a tej esetében fehérjét és zsírt is tartalmaznak.

Az alkohol, ha halmazállapotát tekintve folyadék is, nem alkalmas folyadékpótlásra! Az alkoholtartalmú italok fogyasztása nyaralás alatt általában intenzívebb, mint a hétköznapi élet során, hiszen ilyenkor mindenki próbál egy kicsit kikapcsolódni, pihenni, és másnap egyébként sem kell menni dolgozni.

Érdemes azonban tudni, hogy az alkohol nemhogy segít a folyadékpótlásban, hanem ennek ellentéteként, folyadékot von el a sejtektől. Többek között ennek a következménye a másnapi fejfájás. Tehát, ha alkoholtartalmú italokat fogyasztunk a megnövekedett folyadékszükséglet biztosításáról is gondoskodni kell. A legjobb módszer erre, ha egy-egy pohár alkoholtartalmú ital közé egy pohár ásványvizet is beiktatunk. Ha valaki mégis másnaposan, fejfájással kelne fel, érdemes az aznapra tervezett napozást kihagynia, és bőséges mennyiségben vizet, ásványvizet innia, hogy a szervezet egyensúlya helyreálljon.

ALTERNATÍV FOLYADÉKBEVITEL

Az italokon kívül vannak olyan ételcsoportok is, amelyek folyadéktartalma jelentős. Ide tartoznak elsősorban a levesek, valamint a főzelékek, mártások. A levesek a magyar táplálkozási szokásokat figyelembe véve fontos szereplői az étkezésnek, sokféle alapanyagból, hidegen, vagy melegen fogyasztva, változatos elkészítési módokkal szerepelnek táplálkozásunkban.

Alapanyagtól függően változik az energia- valamint a tápanyagtartalmuk. Nyáron általában a hidegen is fogyasztható gyümölcsleveseket részesítjük előnyben, ami tartalmazhat idényszerű gyümölcsöket, pl. meggy, cseresznye, málna, eper, őszibarack, stb., vagy befőtt, illetve konzerv gyümölcsöket is. Ezek a levesek amellett, hogy segítenek az elvesztett folyadékot pótolni, a nagy melegben még frissítőleg is hatnak."

 

 

Asztali nézet